Lipták Ferenc (szerk.): Mezőgazdasági vízgazdálkodás tervezési segédlet és útmutató (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)
2. Ijjas István: Felszíni vízelvezetés
■ 2.737. A mederérdességi tényző értéke A csatornák rövid ideig olyan vizszállitőképességüek, mint a megépítés után közvetlenül, mert az érdességi tényező értéke változik. Növekedését a meder elfajulása, a feliszapolódás, a növények elszaporodása stb. okozzák. Kérdés ezek után, hogy a csatomaméretezést melyik időpontra: a megépítés (illetvefelújítás) utáni, vagy az elöregedett (felújítás előtti) állapotra végezzük. Ha az uj állapotra méretezzük, a megépítés után néhány évvel a csatorna már nem képes a tervezésnél figyelembe vett gyakoriságú fajlagos vizhozam elvezetésére. Általában közepes állapotra szokás méretezni (eltérően a vízellátástól, ahol a csővezetékeket a legkedvezőtlenebb állapotra méretezik). Egyes vizsgálatok szerint a csatornák vizszállitása egy éven belül is periódikusan változik. Az érdesség egyes időszakokban nő, máskor csökken. Ezt a jelenséget a benottség , a talajvizszint és más tényezők alakulásával magyarázzák. A csatornahálózat felújítását (kotrás, iszapolás, vizinövényzet eltávolítása) a torkolatnál kell kezdeni. Amennyiben különleges okok következtében (pl. település felszíni vizeinek befogadására) közbenső szakasz felújítását végzik el, gondolni kell az alsó,nagyobb érdességü szakasz duzzasztó hatására. Az évközi rajzfeladatban közepes állapot feltételezésével végezzük a csatornaméretezést, de ne- feledkezzünk meg arról, hogy a csatornák uj állapotban ennél több, elfajult állapotban kevesebb vizet fognak szállítani. A főcsatorna torkolati szelvényének vízszállító képességét adjuk meg uj, közepes és elfajult állapotban is.(Számítással megoldandó feladat.) 2.738. A csatornák méretezésének végrehajtása A csatornák általában állandó sebességű permanens vizmozgás figyelembevételével méretezhetők (a fenékvonal párhuzamos a vizszint vonallal). < 2.738.1. A méretezésről általában A csatornák méretezését a Chézy képlettel végezhetjük. A csatornák vizszállitása: Q = F . C/R . I , ahol C értéjce Bazin szerint Manning 6 /------szerint: C = k V RV- k Q 3« • j ^ - T V és R jjn] a hidraulikus sugár, F R = —- nedvesített terület [m2] nedvesített kerület Cm] „ i a hidraulikus esés, I = az esés [m] 1000 m hosszon 1000 Q a csatorna vizszállitása [m3/s] A mederérdességi tényező értékét a 7. táblázat adja meg.- 65-
