Lipták Ferenc (szerk.): Mezőgazdasági vízgazdálkodás tervezési segédlet és útmutató (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)
2. Ijjas István: Felszíni vízelvezetés
tárgyaknak duzzasztó hatása van, a főcsatorna vízállása befolyásolja a mellékcsatomák vízállását, a mellékcsatornák mértékadó vízhozama nem egyidejűleg jelentkezik a főcsatornák mértékadó vízhozamával stb.) A felszíni vízelvezető hálózatokban a vizmozgás sok esetben nem permanens, bár általában megengedhető az a közelítés, hogy annak tekintjük. Az összegyülekező felszíni vizek elvonulása egymást követő árhullámok sorozata. Bár a, méretezésben a permanens állapot feltételezése általában megengedhető (legtöbb esetben a biztonság javát szolgálja), az már sokszor nem elfogadható közelítés, hogy állandó sebességű permanens vizmozgást feltételezzünk. A műtárgyak, befogadók, zsilipek duzzasztása, a szivattyúzás, a befogadók vízállása által okozott leszívás, változó sebességű permanens vizmozgást eredményez, amit a méretezésben a legtöbb esetben nem lehet figyelmen kívül hagyni. A felszíni vízelvezető hálózatok egyre összetettebbek. Zsilipek, összekötő csatornák, összekapcsolt szivattyútelepek, vízszintes fenékesésü, sokszor a vizszineséssel ellenkező fenékesésü, (kettős- müködésü) csatornák állitják komoly hidraulikai problémák elé a tervező és üzemeltető mérnököt. Ezért a következőkben példát mutatunk be néhány változó sebességű permanens vizmozgást figyelembe vevő számításra és útmutatást adunk összetettebb feladatok megoldásához. 2.72. A méretezési vázlat készítése A fajlagos vizhozam ismeretében meghatározható a csatornák mértékadó vízhozama és megkezdi- hető a hálózat méretezése. Első lépésként méretezési vázlatot kell készíteni. A méretezési vázlat kidolgozását a 2.135. pontban elmondottak alapján kell végezni. A méretezési vázlaton be kell rajzolni az egyes részvizgyüjtőterületek határait. Ez sik terepen egyenes vonalakkal történhet, annak feltételezésével, hogy a viz a legközelebbi csatornába fog bejutni (17/ a ábra). Lejtős, illetve hepe-hupás területen a magassági viszonyok figyelembevételével kell a vízválasztókat behúzni. (17 /b ábra.) Töltésezett vagy megerősített depóniáju főcsatornák esetében feltételezhető, hogy a főcsatornába közvetlenül nem jut viz (bár beszivárgás valószinüleg van). így a főcsatorna saját vízgyűjtőterületével nem számolunk, feltételezzük, hogy a főcsatornába csak a mellékcsatornák torkolatánál jut viz. 2.73. Csatornaméretezés állandó sebességű permanens vizmozgás feltételezésével 2 731. Az évközi rajzfeladatban méretezendő csatornaszakaszok és szelvények Méretezni kell a főcsatornának (több főcsatorna esetében az egyik főcsatornának) az összes jellemző szelvényét úgy, hogy ennek alapján a csatorna terve kiviteli szinten is elkészíthető legyen. A méretezés eredményének helyességét a főcsatorna és a betorkoló mellékcsatornák hossz-szelvényének megrajzolásával kell igazolni. A főcsatorna méretezendő szelvényei a következők:- a befogadónál,- közvetlenül a mellékcsatornák torkolata felett,- esésváltozásoknál,- szelvényváltozásoknál levő szelvények. A főcsatorna méretezéséhez az összes betorkoló mellékcsatoma torkolati szelvényét is méretezni kell. Ha hosszabb mellékcsatomáről van szó, ennek jellemző szelvényei is méretezendők, mert általában csak igy tervezhető meg a mellékcsatorna hossz-szelvényi kialakítása és bekötése a főcsatornába. A csatomaszelvények méretezéséhez meg kell állapítani a következő adatokat:- a szelvény mértékadó vízhozama,- a vizszinesés,- a szelvény alakja,- a mederérdességi tényező. A földcsatornák kialakításával a jegyzet részletesen foglalkozik. A csatornaméretezés elkezdése előtt a Jegyzet 2.311. fejezetét tanácsos áttanulmányozni. (A földcsatornák keresztmetszeteinek kialakításához a Jegyzet 15. ábrája, a vizépitésben alkalmazott földrézstkrol 4, táblázata ad tájékoztatást.)- 60 -
