Lipták Ferenc (szerk.): Mezőgazdasági vízgazdálkodás tervezési segédlet és útmutató (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)

2. Ijjas István: Felszíni vízelvezetés

2.667. Példa a fajlagos vízhozam számítására a tározási elmélet szerint

A vizsgált vízgyűjtőterület jellemzői: mértékadó lefolyási ideje: T = 1,5 nap tűrési idő: t_= 6 nap, kötött talajú,

a méretezést e = 10 évre kívánjuk végezni, a terület mélyfekvésü, alföldi,

a fajlagos vizhozamfüggvény állandóinak meghatározása:

m = 0,62

a 4. táblázatból a = 100 . 1,2 = 120 a 15, ábráról t = 6 és T= 1,5 figyelembevételével

2

= 29 1/sec.km olvasható le ( C = 1 és V = 2 görbe között interpolálni kell),

ez az érték a = 100-hoz tartozik, tehát a. - 120-ra redukálni kell:

120 2 q = 29 . -j-QQ = 34,7 ~ 35 1/sec.km a keresett érték.

Ugyanezt az értéket kell kapni, ha a 16/b és c ábráról leolvasott értékek közé interpolálunk:

2

a 16/a ábráról (m = 0,6 ) : q =30 1/sec.km

2

a 16/b ábráról (m = 0,7 ) : q = 25 1/sec.km

a lineáris interpolációt végrehajtva: ha m = 0,62 q = 29 1/s és a redukciót a = 120-nak megfelelően elvégezve, q értéke megegyezik az előző értékkel.

2.67. A fajlagos vízhozam meghatározásának különleges esetei

2.671. Felső szakaszán nagyesésü, alsó szakaszán kisesésü csatorna fajlagos vízhozama

Körültekintően kell eljárni ebben az esetben, mert a nagyesésü, kis vizgyüjtőterületü csatornák fajlagos vízhozama 500-2000 1/sec.km2, vagy még ennél nagyobb értékű is lehet, mig sik területen a- 57 -