Lipták Ferenc (szerk.): Mezőgazdasági vízgazdálkodás tervezési segédlet és útmutató (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)
2. Ijjas István: Felszíni vízelvezetés
mert ennél nagyobb mélység gazdaságtalanul nagy földmunkát eredményez és kedvezőtlenül leszállíthatja a talajvíz szintet. 2.42. A vizszinesés Ahhoz, hogy a csatornák vizszintjét megtervezzük a próba hossz-szelvényeken, a víz szintnek a terepszínt alatti mélységén kivül ismernünk kell a vizszlnt esését. Ez általában megegyezik a csatornák fenékesésével, (ha a csatornában állandó sebességű permanens vizmozgás van). A próba hossz-szelvé- nyeken a fenékvonalat nem kell berajzolni. (Ehhez méretezni kellene a csatornákat.) 2.421. A vizszinesésről általában A vizszintvonalat lehetőleg úgy kell berajzolni, hogy a terepesést kövesse. Ebben az esetben adódik a legkisebb földmunka. Tartózkodni kell tört esés értékek alkalmazásától (pl. 17,5cm/jan) és a vizszinesés gyakori változtatásától. 2.422. A csatornák legnagyobb esése Nem az esés a döntő tényező, hanem a sebesség! A csatornák legnagyobb esése akkora lehet, hogy a kialakuló sebesség következtében káros kimosások ne keletkezzenek. A megengedhető legnagyobb sebességeket az egyes talajtípusokra a 3, táblázat adja meg. Az egyes talajtípusokra megengedett legnagyobb sebességek gyenge, agyagos homok, homokliszt 0,7 - 0,8 m/sec tömöritett, agyagos homok 1,0 " tömött, homokos agyag 1,1 -1,2 » lágy agyag 0,7 " agyag 1,2-1,4 tömött agyag 1,5 -1,8 " iszapos talaj 0,5 - 0,6 " 2/3. táblázat Ha a nagy terepesés miatt a próba hossz-szelvények készítése során nagy esés adódna, néhány, szelvényt méretezni kell és igy megállapítani, hogy az előálló sebesség megengedhető-e. Ha a sebesség túlságosan nagy, fenéklépcsőt, illetve surrantót kell tervezni. A rajzfeladatok általában olyan területek felszíni vízrendezésével foglalkoznak, ahol a terepesés kicsi és igy sok esetben még a javasolt legkisebb vizszinesés biztosítása is nehézségekbe ütközik. 2.423. A csatornák legkisebb eséséről általában A síkvidéki vízgyűjtőterületek felszíni vizeit szállító csatornák legkisebb sebességének biztosításáról beszélni tulajdonképpen helytelen. Az irodalomban megadott értékek ugyanis olyan csatornákra vonatkoznak, amelyekben a határsebességek gyakran előfordulnak (pl. öntözőcsatornák) és üzemeléskor akkora vizmennyiség folyik a csatornákban,hogy a minimális sebesség előáll. A síkvidéki felszíni vízelvezető csatornákban kisebb esőzések idején, illetve ezek után, amikor a csatornák a talajvízből kapnak csak utánpótlást, szinte áll a viz, szabad szemmel a lassú áramlás alig figyelhető meg. így a síkvidéki felszíni vízelvezető csatornák javasolt legkisebb esését a legkisebb sebességgel nem lehet kapcsolatba hozni. 2.424. A javasolt legkisebb vizszinesés Általában igyekezni kell a nagyobb vízszállítású főcsatornákban legalább 10 cm/km, mellékcsatornákban 20-30 cm/km esést biztosítani. Sok esetben ezek az értékek sem érhetők eí, mert indokolatlanul ,46 -
