Lipták Ferenc (szerk.): Mezőgazdasági vízgazdálkodás tervezési segédlet és útmutató (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)
2. Ijjas István: Felszíni vízelvezetés
vonalozásánál gondosan ügyelni kell, hogy azok lehetőleg tábla határokon haladjanak és a táblákat ne szabdalják össze. A mellékcsatornákba kell bekötni az alacsonyabbrendü vízelvezető müveket. 2.314. Gyűjtőcsatornák és gyüjtőárkok A fő- és mellékcsatornákból állő felszíni viz elvezető hálózatot a gyűjtőésatomák és gyüjtőárkok (egyes szakmai körökben "szakái-árok"-nak nevezett csatornák), valamint az ut és vasutmenti árkok egészítik ki. Ezeket az alacsonyabbrendü vízelvezető müveket azonban a rajzfeladat készítése során csak kivételes esetekben kell megtervezni. 2.315. Övcsatornák és külvizcsatornák Az övcsatornák és külvizcsatornák a magasabban fekvő területrészekről - a mélyebb részek vízelvezető hálózatától függetlenül - vezetik a vizet a befogadóba. Ez a szétválasztás akkor indokolt, ha ily módon az övcsatornák és külvizcsatornák vize szivattyúzás nélkül vezethető le. 2.316. Összekötő csatornák A szomszédos vízgyűjtőterületeket kötik össze, kölcsönös tehermentesítést tesznek lehetővé. Egyes vidékeken árapasztó csatornának is nevezik őket. 2.32. A csatornák helyszinrajzi vonalvezetésének szempontjai 2 321. Lehetőség szerint szabályos hálózatot kell kialakítani Legkedvezőbb az olyan hálózatkialakitás, amikor a csatornák derékszögben metszik egymást, illetve párhuzamos vonalveaetésüek és igy a nagyüzemi mezőgazdasági egységek (táblák, tömbök) kialakítását és a gépi művelést nem akadályozzák. Nagy hiba, ha a csatornák és utak szabálytalan, háromszög, sokszög alakú kis területdarabokat, vagy keskeny területsávokat zárnak közre, mert ilyen területeken a nagyüzemi gazdálkodás és a gépi művelés nehéz gazdaságtalan, illetve nem lehetséges. 2.322. A csatornahálózat tervezését uj földúthálózat tervezésével kell összehangolni Ha a csatornahálózat tervezője nem is tervezi meg az uj úthálózatot, gondolni kell arra, hogy ar tervezett csatornahálózat az uj úthálózat kialakításához is kedvező feltételeket teremtsen. A rajzfeladat készítése során a terület valamelyik részén meg kell oldani az uj úthálózat tervezését. Ha a csatornák vonalvezetése, vagy a nagyüzemi mezőgazdasági egységek kialakítása megkívánja, a földutak áthelyezhetők. (Burkol utakra és vasútvonalakra ez nem vonatkozik.) Beszánjták a régi utakat és kijelölik az újak helyét. Szabálytalan vonalvezetésű utakat ne hagyjunk a területen akkor sem, ha vonalvezetésük a csatornahálózattal nincs összefüggésben. Az utakat úgy tervezzük, hogy ne legyen szükség nagyon sok keresztező műtárgyra (különösen nagyobb csatornákon), ezzel szemben ne kelljen nagy kerülőket sem tenni. A mezőgazdasági gépek egyre nagyobb Súlyúak, egyre nagyobb a gépek száma és forgalma. A gépközlekedést nem lehet akármilyen műtárgyakkal megoldani, gondosan kell kialakítani azokat és ez költséges dolog. Az utak és csatornák lehetőleg derékszögű hálózatot alkossanak. Az utak 500-2000 m-re legyenek egymástól úgy, hogy megfeleljenek a forgalmi követelményeknek (települések összekötése, mezőgazda- sági területek majorok megközelitése). Az utak és csatornák kialakítására a 8. ábra mutat be példát. Az utak vonalvezetésének egyik lehetősége az, hegy a mellékcsatomák mellett haladnak. Ebben az esetben általában az ut mindkét oldalán tervezendő csatorna. Egyik oldalon a fajlagos vízhozamra méretezett szelvénnyel, a másik oldalon minimális mérettel.- 40 -
