Lipták Ferenc (szerk.): Mezőgazdasági vízgazdálkodás tervezési segédlet és útmutató (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)
1. Vas Károly: A felszíni vízelvezetési és öntözési tervezés mezőgazdasági szempontjai
27 28. A növény által hasznosítható vagy diszponibilis vízmennyiség. A felvehető összés vizmeny- nyiség 50%-a a példában szereplő talajon könnyen felvehető. A növény által még hasznosítható, de nehezen felvehető vízmennyiség az össz-vizkapacitás 80%-a. Erre az értékre csak szükség esetén engedjük a talajt kiszáradni. Egyes esetekben, főiág az öntözés megkezdése előtt esetleg megengedhető, hogy a talaj erre az értékre száradjon, mert ezáltal a növény gyökérfejlődését serkentjük. Ügyelni kell azonban arra, hogy a holtviz értékét el ne érjük, mert ez a növény kritikus telítettségi hiányát idézi elő. Ezen pont elérése után bekövetkező hiányt a növény terméskieséssel érezteti. 29. Holtviz (Hy) A növény-részére nem hasznosítható viz. Ennek az értéknek elérése esetén a növény pusztulása következik be. 30 -35. A talaj vizkészletváltozása a növény fejlődés dinamikájának megfelelően, valamint a kívánt öntözővíz mennyiségének és az öntözés időpontjának meghatározása. A kívánt öntözővíz a talaj meglévő víztartalmának, valamint a vizkapacitásának különbsége alapján határozható meg. 36-41. Összes vízkészlet változás. Megmutatja, hogy a növény fejlődésének ideje'alatt a talajvíz- készlete dekádonként hogyan változik. A számított értékeket grafikusan ábrázolva a 3, ábrán látható börbéket kapjuk. A 3. ábra a cm korrépa vizháztartási grafikonját mutatja be.- 24 1/3. ábra Cukorrépa vízháztartás i grafikonja
