Lipták Ferenc (szerk.): Mezőgazdasági vízgazdálkodás tervezési segédlet és útmutató (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)

4. Dobos Alajos–Fekete András: Esőszerű öntözés

számyvezetékek áttelepítését az alatt az idő alatt kell megoldani, amig a tartalékok üzemelnek. Az áttelepítésre rendelkezésre álló idő ; kiadagolandó csapadékmagasságtól és az intenzitás mértékétől ? . áttelepítéshez szükséges idő pedig az áttelepítendő számyvezetékek számától, hosszától, valamint a növényi kultúrától függ.

A következőkben számpéldán keresztül mutatjuk be a munkaerő létszámának meghatározását azzal a meggondolással, hogy a munkaerő foglalkoztatása a munkaidőn belül lehetőleg.egyenletes legyen.

A 32. ábrán vázolt üzemi egység 4+4 számyvezetékkel üzemel. A számyvezetékek hossza (L ) 10 szósz

rófej esetén (24 m x 24 m kötés) 228 m. Ha a számyvezetékek 1=8 mm/ó intenzitással ü^pielnek és a kiadagolandó csapadékmagasság h= 60 mm, akkor a számyvezetékállás időtartama: = g"inmy^~ 7»5

óra. Az áttelepítéshez szükséges időtartamot a 43. ábráról olvashatjuk le, mely szerint egy öntözőmunkás 4 db, egyenként 228 m hosszúságú számyvezetéket 24 m távolságra, ta= 4,3 óra alatt telepít át. A rendelkezésre álló és az áttelepítéshez szükséges idő között 7,5 - 4, 3 =3,2 óra a különbség. A 4, 3 órát azonban a szórófejek, állványok és egyéb szerelvények áttelepítése miatt mintegy 1,3, a talaj sziK- kadása miatt pedig mintegy 1,5 - 2,0 órával meg kell növelnünk s iav az áttelepítési idő közel azonos lesz a ténylegesen rendelkezésre álló idővel, tehát a munkaerő létszámát helyesen állapítottuk meg.

A gyakorlatban általában célszerűbb a csőtelepitést 2-3 fős brigádokkal végeztetni és ez példánk esetében annyit jelent, hogy egy 2-fős brigád nem egy, hanem két üzemi egység csőtelepitési munkáit végzi el.

Az öntözés üzeme közben a brigádok folyamatos foglalkoztatása mindaddig megoldhatónak látszik, mig a számyvezetékeket az üzemi egységen belül kell mozgatni. Más helyzet alakulhat ki azonban akkor, amikor a szárny vezetékeket az egyik üzemi egységtől a másikba kell - meghatározott idő alatt - áttelepíteni. Ilyen esetekben bizonyos mértékig munkacsúcs jelentkezik, mely a munkáslétszám emelkedését eredményezi, Ilyen esetekben különösen célszerű a csőszállító kocsik alkalmazása, melyek segítségével az öntözőbrigádck létszámát az egész öntözési idény alatt nagyjából azonos szinten tarthatjuk.

Megemlítjük, hogy a számyvezetékek áttelepítésének gépesítésével (kerekeken történő vontatás stb.) az esőszerü öntözés munkaerőigénye a jelenlegihez képest, jelentős mértékben csökkenthető.

Az erre vonatkozó hazai vizsgálatok folyamatban vannak.

4.3. Beépített csővezetéké esőztető berendezések

A beépített csővezetékü esőztető berendezések vízszállító hálózata és szerelvényei a felszín alatt helyezkednek el. A szórófejeket, melyek az utolsórendü csővezeték a felszínre vezető hidránsaihoz kapcsolódnak, kell csupán az öntözési üzem szabta követelményeknek megfelelően telepíteni. Munkaerőtakarékosság szempontjából kétségtelen ez a megoldás a leggazdaságosabb. Magas beruházási költsége miatt azonban egyrészt csak különleges öntözés (fagyvédelmi öntözés), másrészt nagyértékü növénykultúra (pl. szőlőiskola) öntözése esetén lehet gazdaságos.

4.31. Nyomásközpontok kialakítása

A vegyes- és beépitett csővezetékü esőztető berendezések nyomásközpontjait (szivattyútelepeit) automatikus szivattyuüzem figyelembevételével kell megtervezni. Üzemi szempontból megfelelő és gazdaságos esőszerü öntözést ugyanis, nagyobb területen automatika nélkül megvalósítani nem lehet.

A nyomásközpontokba - eltekintve az egészen kicsiny, un. törpe nyomásközpontoktól - áltálában Q= 100-200 1/s vízszállítású és H= 60-120 m szállítómagasságú szivattyú egységeket kell beépíteni.

A szivattyúk száma: 2-4 db.

Az automatikus üzem villanymotorral történő szivattyuhajtást és esetenként 1-2 db nyómásfennt- tartó szivattyút (előszivattyut) igényel. Ezek a szivattyúk pótolják a hálózati vízveszteségeket, a csőhálózatban meghatározott nyomást biztosítanak és igy a szivattyútelep üzemelésének automatikus bein - ditásához nélkülözhetetlenek. Az előszivattyu (vagy 2 db esetén a másodikként kapcsolt előszivattyu) az első főszivattyu beindításában is részt vesz.

A nyomásközpontban - a szivattyúk hajtásával kapcsolatban elektromos és az automatikus lánc berendezésein túlmenően - általában a következő gépészeti berendezéseket kell elhelyezni:

előszivattyu, 1-2 db főszivattyu, 2-4 db: hidrofor tartály: kompresszor, 1 db: daruszerkezet:

Q= 20,30 vagy 601/s. db Q= 60, 120 vagy 200 1/s db V= 3-5 m3 H= 100 m T= 1-4 t - 229 -