Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)
Tárgymutató
TÁRGYMUTATÓ A szöveg egyes helyeire egyszerű (antiqua) számok utalnak. A táblázatos kimutatások helyét dőlt, a rajzokét félkövér számok jelzik. Az idegen országbeli hivatalos neveket - amelyek külön címszóként is szerepelnek, — dőlt betűvel szedettük. Közelebbi megjelölésre SZU (Szovjetunió), R (Románia), CS (Csehszlovákia), ill. YU (Jugoszlávia) szolgál. A régmúlt idők földrajzi nevei szögletes zárójelbe vannak foglalva. Pl. [Sárrét]. A mutatóban felsorolt magyarországi vízfolyások és állóvizek neve, valamint a határainkon túliak zárójelben feltüntetett magyar neve egyszerű (antiqua) betűkkel van szedve. Az oldalszámokat minden esetben csak a magyar név után tüntettük fel. Az olvasók tájékozódását a vízfolyások nevéhez kapcsolódó alábbi jelek segítik: a vízfolyás neve más nyelven. Pl. Sajó = Slaná, CS, az országban használt hivatalos elnevezéstől eltérő név. Pl. Arie?, R (Aranyos), a vízfolyás másik országban, vagy más néven folytatja útját. (Mindig a felső szakasz neve után.) Pl. Aranca, R (Aranka) J Zlatica, YU, beleömlik a megjelölt nagyobb vízfolyásba. Pl. Tárná — Zagyva. (A befogadónak minden esetben a magyar nevét tüntetjük fel.) Ha a torkolat idegen területen van, a magyarázat az idegen névhez fűződik. Pl. Tereszva, SZU (Tarac) —► Tisza. Országhatárt szelő vízfolyások esetén a jel a legalsó szakasz neve után áll, a megjelölt nagyobb vízfolyás vízrendszerébe tartozik, de a fő befogadót csak közvetett úton éri el. Pl. Garadna >• Sajó, j, balról, ill. jobbról ömlik be, ill. a fő befogadó vízgyűjtő területének bal, ill. jobb part felőli részéről érkezik. Pl. Zagyva — Tisza, j, egyesül a megjelölt vízfolyással és új néven folytatja útját. Pl. Fehér-Körös = Criqul Alb, R vz Fekete-Körös j Kettős-Körös. Ha az egyesülés helye idegen területen van, a magyarázat az idegen névnél található. A hegycsúcsok és hágók neve után tengerszint feletti magasságuk áll. A mutató használatának megkönnyítése végett megjegyezzük, hogy 1. a 157 [előtti oldalszámok a természeti adottságokra vonatkoznak, 2. címszavak alatti részletezésekben az alcímek általában nem betű-, hanem logikai rendben követik egymást, 3. vízfolyások esetében első helyen a természeti adottságokra való utalások állanak, ezek után következik a vízkárok elleni védekezés, és végül a vízhasznosítás kérdéseit tárgyaló helyek megjelölése, 4. nagyobb folyók esetében a folyóra magára, a vízgyűjtő területére, ill. a völgyére vonatkozó utalásokat külön-külön csoportosítottuk, 5. a jugoszláviai, kárpátaljai, romániai és szlovákiai területrészre vonatkozó felsorolásokban az 1920 előtt végzett munkákra utaló oldalszámokat pontosvessző és gondolatjel választja el a későbbiekre utalóktól. ( ) I 3> b, j Abaúj (vármegye és táj) 386, 410 Abrud = Abrud, R 372, 374 Abrud, R (Abrud) -- Aranyos, j Adóvisszatórítós 248, 310 Agói patak — Tárná, j 434 Alacsony Tátra = Nízke Tatry, CS 34, 50 Alföld fekvése 27, 50 földtani felépítése 22, 23 felszíne 52, 119—120, 123—124, 163, 185 éghajlata 59, 60, 65, 68, 71, 74—76 elmocsarasod ása 164—167 felszín alatti vizei 138 —148; 139, 140, 144 589
