Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)

III. rész. A szocializmus kora - 22. A vízgazdálkodás az ember közvetlen szolgálatában

22.5. táblázat

A folyószabályozás helyzete és feladatai a magyarországi Tisza-völgyben ([23] nyomán, kiegészítve)

A folyó

A folyó magyarországi hosszából az 1975. évi megítélés szerint

Az 1990-ig szabályozandó szakasz hossza

neve

magyarországi

szakaszának

hossza

[km]

szabályozott

részben

szabályozott

sürgős

beavatkozásra

nem szorul

teljes szabályozásra vár

[km]

%

[km] j %

[km]

%

[km]

%

[km]

%

Tisza

600

259,1

43,2

100,7

16,8

83

13,8

157,2

26,1

93

15,5

Túr

29

1

3,4

25

86,3

3

10,3

Szamos

52

14

26,9

10

19,3

3

5,8

25

48,0

Bodrog

50

2

4,0

45

90,0

3

6,0

Sajó

132

31

23,5

2,7

2,0

57

43,2

41,3

31,3

Hernád

119

22

18,5

3,5

2,9

49

41,2

44,5

37,4

Zagyva

124

3

2,4

3

2,4

100

80,7

18

14,5

Körösök

219

37,5

17,2

1,9

0,9

170

77,6

9,6

4,4

3

1,4

Berettyó

77

3

3,9

3

47

61,0

24

35,1

Maros

50

17

34,0

7,5

15,0

25,5

51,0

2

4,0

összesen

1452

389,6

26,8

132,3

9,1

579

39,9

351,1

24,2

98

9,4

Ebből a mellékfolyókon

852

130,5

15,3

31,6

3,7

496

58,2

193,9

22,8

5

5,9

Mivel a szabályozás nem mindenütt egyformán sürgős, és költségei nagymértékben függenek a meder méreteitől és a víz játék nagyságától, a szabályozás helyzetét és a fejlődési célkitűzéseket folyónként jellemezzük.

Magának a Tiszának 600 km hosszú magyarországi szakaszából 1960-ban 83 km nem igényelt beavatkozást, és 217 km szabályozva volt, vagyis 300 km várt még szabályozásra. 1975-ig ez a hossz 257 km-re csökkent, de belőle 100 km már részben szabályozott volt (22.5. táblázat). A roppant költségek miatt még 1990 után is hátra lesz 93 km (15,5%) szabályozása.

Az 1971 -1975. évi ötéves terv legkiemelkedőbb tétele a Kisköre feletti 30 km-es tiszaiüred —ároktői Tisza-szakasz szabályozása és partvédő műveinek kiépítése volt, mert a duzzasztási szint emelése után a munkák végrehajtása már sokkal költségesebb lett volna [13]. Említést érdemel a Dombrád és Tisza- telek közötti 9 km-es mederszakasz rendezése is, valamint a 10 km hosszú tiszaszalkai szakasznak egy 400 m hosszú átvágással kapcsolatos szabályozása [23a], amelynek befejezése átnyúlt az V. tervidőszakba. Ezt a munkát éppúgy, mint a Köröstorkolat alatti szakaszon Csanyteleknél készült partbiztosítást, az árvédelmi töltés veszélyeztetettsége tette szükségessé. A Tiszán az 1976—1980 közötti időben is a Kisköre fölötti szakaszon volt a szabályozási munkák súlypontja. (A tokaj —komorói szakasz szabályozása és a prügy - taktabáji kanyar átvágása [24]. Ez utóbbi munka a VI. ötéves tervben fejeződik be [24a].)

A tiszai mellékfolyók magyarországi szakaszának együttes hossza 852 km. Szabályozásuk erősen elmaradt a befogadóé mögött: csupán a teljes hossz 15%-ára, 130 km-re terjedt ki. Mégis, mivel 496 km-en (58%) egyelőre sziik558