Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)

III. rész. A szocializmus kora - 22. A vízgazdálkodás az ember közvetlen szolgálatában

22.2. táblázat

Az Észak-Magyarországi Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási

(1978. év

A vízüzem megnevezése

települések

A kiszolgált lakosok száma

üzemek

1. Borsodi Regionális Vízellátási Rendszer

41

250 000

14

Borsodi Regionális Vízmű

26

170 000

6

Ózdi Regionális Vízmű

15

80 000

2

Sajóecsegi Ipari Vízmű

6

2. Mátra-vidéki Regionális Vízmű

6

25 000

2

3. Észak-Nógrádi Regionális Vízmű

7

60 000

4. Dél-Borsodi .Regionális Vízmű

8

15 000

5. Hevesi Regionális Vízmű

4

5 000

4

6. Miskolci Regionális Vízmű

3

50 000

összesen

69

405 000

20

* Ipari kezelésben

most már Borsodi Vízellátási Rendszerként (BVR) folytatta tevékenységét

(22.1. ábra)

A következőkben a Mátra-vidéki Regionális Vízmű (MRV) parádi egységével és az időközben megépült Észak-Nógrádi Regionális Vízművel (ÉNRV) együtt kialakították az észak-magyarországi regionális vízellátó rendszert [10], amelybe a következőkben a Dél-Borsodi Regionális Vízüzemet (DRV) és a kialakulóban levő Heves Megyei Regionális Vízüzemet is bevonták. 1978 derekától a rendszerbe tartozik a miskolci csúcsvízműből és az alsózsolcai vízműből álló Miskolci Regionális Vízmű is.

A hat, ma még különálló rendszert az Észak-Magyarországi Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat (ÉRV) üzemelteti. A vállalat 21 +3 víztermelő telepe 1978-ban átlag napi 131,2 ezer m3 ivóvizet és maximálisan 69,4 m3/nap ipari vizet szolgáltatott ki, és 69 településen mintegy 405 000 lakost és 20 ipartelepet látott el. Az ÉRV hatásterülete 960 km2-re terjed ki. A fővezetékek együttes hossza 574 km (22.2. táblázat).

A borsodi rendszerbe tartozik a már említett 5,2 millió m3-es rakacai, és az

5,8 millió m3-es, ivóvíztisztító művel kapcsolatos Lázbérci-tározó (19.3. és 22.9. kép).

A Mátra-vidéki Regionális Vízmű (22.2. ábra) parádi egységét kiszolgáló 340 000 m3-es Köszörű-völgyi tározó (22.6. kép) ugyancsak víztisztítóval kapcsolatos. A gyöngyösi Nagypatak 1 millió m3 térfogatú Csórréti-tározója Mátraháza és a Galyatető térségének vízgondjait szünteti meg [11].

Az Észak-Nógrádi Regionális Vízmű első ütemében Salgótarján részére biztosít napi 5000 m3 vizet, amely a Litkénél kivett Ipoly-vízzel táplált Komra- -völgyi tározóból (4,2 millió m3) tisztítás után jut el a tisztító műtől 16 km- nyire fekvő fogyasztási központba [12]. A rendszer további fejlesztését a Kövecses-patak völgyében épülő 2 millió m3 térfogatú hasznosi tározó biztosítja. A vele kapcsolatos víztisztító műből kiinduló távvezeték a Felső-Zagyva

538