Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)

I. rész. Természeti adottságok - 2. A Tisza vízgyűjtő területe

szempontból ezért elsősorban az erdők és a természetes legelők kiterjedésének aránya érdemel figyelmet, azonban ez is csak a felszín lejtésviszonyainak egyidejű számbavételével, hiszen mind a lefolyás alakulása, mind a talajlesodrás mértéke erősen függ a terep lejtésétől. Részletes elemzést, topográfiai térképek alapján, csak egy-egy kisebb vízgyűjtőre lehet végezni. A Tisza vonatkozásában ilyenre nem gondolhatunk. Meg kell elégednünk az erdőborításra vonatkozó, a századforduló idejéből származó összeállítással (2.2. táblázat). Noha azóta a két világháború pusztításai és a földéhség az erdők kiterjedését bizonyára csökkentették, fel kell tételeznünk, hogy az okszerű erdőgazdálkodás térhódítása ezt némileg ellensúlyozta. Erre mutat a 2.12. ábra, amely fő vonásaiban jó összhangban van a domborzati térképpel.

A tiszai vízgyűjtő egészére kapott 26%-os erdőborítás — figyelembe véve azt, hogy a területnek csaknem fele síkság — általában megnyugtatónak látszik. Ez azonban semmi esetre sem jelenti azt, hogy az erdészetnek nem volnának igen sürgős teendői — elsősorban talajvédelmi szempontból — a vízgyűjtő egyes részein, így az erdélyi Mezőségben (Gimpia Transilvaniei), vagy hazánk területén főként a Zagyva és a Tárná vidékén, a Zempléni-hegységben, a Bükk déli lejtőin és a Bódva mentén.

JEGYZETEK

1 A könnyebb áttekinthetőség érdekében leírásunkban általában csak az 500 km2-t meghaladó vízgyűjtő területű vízfolyásokat említjük meg, és a hegyrajzot is csak fő vonásaiban tárgyaljuk. A részletek tekintetében a felhasznált irodalomra utalunk [1, 2, 4].

2 Itt és a következőkben F a vízgyűjtő terület kiterjedését, L a vízfolyás teljes hosszát jelöli.

3 A csatorna eredetileg az építést engedélyező Ferenc császár nevét viselte. 1920 után a jugoszláv térképeken I. Péter király-csatorná-t olvastunk. A királyság bukása óta (Bácskai-) Nagy-csatorna (Veliki Kanal), de az irodalomban a két végpontjának megfelelően, inkább Bezdán—Becsei-csatornaként említik.

A múlt század hetvenes éveiben épült, hivatalosan Ferenc József-csatornának nevezett mellékágról Kissztapár— Újvidéki-csatorna néven írtak, később I. Sándor király-csatorna, majd Kis-csatarna (Mali Kanal) lett, és újabban ismét végpontjait nevezik meg.

54