Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)

III. rész. A szocializmus kora - 21. Az ipar és a közlekedés szolgálata

21.9. kép. A Gölnic (Hnilec) folyó dobsinai erőművének völgyzárógátja. (Marczell

Ferenc felvétele, 1956)

lépcső rendeltetése: gravitációs vízkivételi lehetőséget biztosítani a Tiszántúl öntözésére. Csupán vízi energia termelése céljából sohasem létesült volna, a duzzasztás folytán előállott esés hasznosításáról azonban kár lett volna lemondani. A 11,5 MW-os telep 1969. óta átlagosan évi 55,3 GWh termeléssel szerepe] hazánk energiamérlegében (21.11. kép, [13]).

*

A szocialista országok mindegyike már korán kidolgoztatta az iparfejlesztési terveket alátámasztó villamosítási programját, amelyben a vízerő-hasz- nosítás is helyet kapott. (A pozsonyi tervhivatal villamosítási terve 1947-ben készült el [14], Romániáé 1949 —50-ben [15].) Ezek szerint a tiszai vízrendszer gazdaságosan hasznosítható vízereje a 21.3. táblázatban, feltüntetett módon oszlik meg az érdekelt országok között [16]. Vízerő-potenciál tekintetében — mint látjuk — Románia messze a többi Tisza-völgyi ország előtt áll.

A jelentékeny vízerőkészlet módszeres kiaknázása a hatvanas években indult meg úgy, hogy az első, szorosan véve az energiatermelés céljából épült telepek csupán a jelen évtizedben léptek üzembe.

508