Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)

III. rész. A szocializmus kora - 20. A szocialista vízgazdálkodás eredményei és célkitűzései a mezőgazdaságban

Erdő

Y//Á Nagymértékű erózió veszély

Eróziónak kitett terület

A hegy-és dombvidékí vízrendezés határa-------A tiszai vízgyűjtő hatóra----- Országhatár

5

0 km

20.6. ábra. Erodált és erózióveszélynek kitett területek a Tisza vízgyűjtőjének magyarországi részén. ([20] nyomán)

— a vetésszerkezetnek a talajvédelmi szempontok szerinti megválasztása (a talajkímélő növények kellő aránya), és szükség esetén

— a felszíni elfolyást megszakító sáncok vagy teraszok kialakítása a gondos vízelvezetés egyidejű biztosításával (20.22. kép).

Hazánkban a termőföldek védelméről intézkedő 1961. évi VI. törvény, ill. a 7/1962 (III. 13.) és a 2008/1962 sz. kormányrendelet segítette elő a vízrendezési feladatoknak átfogó, az összefüggéseket is figyelembe vevő szemléletben való megvalósítását ([20], 306. o.). Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv kapcsán a tiszai vízgyűjtő hegy- és dombvidéki részén megvizsgált 809 300 ha-nyi szántóterület lejtésviszonyai alapján (20.8. táblázat), a 20.9. táblázatban kimutatott talajvédelmi teendőket állapították meg ([20], 342. o.). Legnagyobb részük agronómiái természetű és beilleszthető a mezőgazdasági egységek üzemi terveibe.

A vízügyi szolgálat, közelebbről a Vízügyi Tervező Vállalat, elsősorban az üzemi szintű tervezés alapjául szolgáló talajvédelmi iránytervek kidolgozásával segíti a munkát. 1977-ig 22 részvízgyűjtő 874 700 ha-nyi területére készültek

491