Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)

III. rész. A szocializmus kora - 20. A szocialista vízgazdálkodás eredményei és célkitűzései a mezőgazdaságban

Szomszédainknál Kárpátalja vízügyi szerveinek a beregi belvízrendszer adja a fő gondot. A vízlevezető hálózat fenntartása és fejlesztése magyarszovjet vízügyi egyezmény alapján, összeegyeztetett tervek alapján folyik [26]. A vízrendezést az 1970. évi 155 100 ha-ról 1985-ig 184 200 ha-ra terjesztik ki ([22], 3—154. o.).

Románia északnyugati és északi peremvidékének jelentékeny részei tartoznak a tiszai Alföldhöz. így

a Túr, Szamos és Kraszna mentén az Ér völgyében

a Berettyó és a Sebes-Körös síkságán a Fekete-Körös és a Fehér-Körös mentén a Maros aradi síkságán az Ó-Béga mentén

az Aranka mentén, ill. a Béga-Temes közben

80 000 ha, 17 000 ha, 20 000 ha, 80 000 ha, 75 000 ha, 130 000 ha, 110 000 ha,

Összesen

512 000 ha.

A kereken félmillió hektárnyi terület jobbára nagy múltú belvízlevezető művei természetesen éppúgy folyamatos fejlesztésre szorultak és szorulnak, mint a szomszédos magyar és jugoszláv területekéi ([27], 17. o.).

Jelentékeny munkák folytak a Szamos—Kraszna közén, ahol az országhatárral párhuzamosan futó 17,1 m3/s vízemésztésű főcsatorna 19 880 ha káros vizeit vezeti a Krasznába. Kismajténynál (Moftin) és Börvelynél (Ber- veni) szivattyútelep épült ([13], 257. o.).

20.18. kép. Az Ér- (Ter)csatorna a nagyvárad—érmihályfalvai (Oradea— Valea lui Mihai) út keresztezésénél. (Zalánjjy László felvétele, 1971. A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság

szívességéből)

484