Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)

II. rész. A vízügyek múltja - 16. A vízerő-hasznosítás a a Tisza vízgyűjtőjében

16.1. ábra. A tiszai vízrendszer vízerőkészlete. (Viczián Ede 1905. évi térképe [10]

nyomán)

16.2. Villamos vízerőtelepek

A XVIII. század végén megindult gyors ütemű technikai fejlődés természetesen a vízerő-hasznosítás területén is éreztette hatását. Különösen a mechanikai energia villamos energiává való átalakítása (Jedlik 1861, Siemens, 1867), majd az energia nagyobb távolságra szállításának megoldása (Fontaine, 1873) hozott jelentékeny változást.5 A turbina feltalálása (Fourney- ron, 1878) a hasznosítás hatásfokát is megjavította.

Az új lehetőségeket az izzólámpa feltalálása (Edison, 1879) után elsőként a világítás terén aknázták ki. Mivel a hőerőművek létesítésével kapcsolatosan nincs szükség költséges mély- és vízépítési munkákra, és tetszés szerint fokozatosan bővíthetők, természetesen előnyben részesültek. Érthető tehát, hogy pl. Temesvár (Timisoara), amely európai viszonylatban is első volt a városi közvilágítás villamosításában (1884), hőenergiát használt. A kilencvenes évek24*

371