Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)

II. rész. A vízügyek múltja - 15. A Tisza-völgyi vízhálózat a közlekedés szolgálatában. Mederszabályozás

14 A hajók zavartalan közlekedéséhez szükséges vízmélységet ekkor már olyan duzzasztóművek biztosítják, amelyek — a korábbi, fix malomgátaktól eltérően — a folyó vízhozamától függetlenül állandó vízszintet tartanak. Ezek az ún. mozgó gátak lehetővé teszik az átfolyási szelvény nagyságának szabályozását, sőt teljesen szabaddá tételét, és így az árvízszín káros duzzasztásának elkerülését is. A duzzasztó művet azonban — a kor technikai színvonalának megfelelően —- még a kézi erővel mozgatható, kisméretű záró- elemek jellemzik. Az átfolyási szelvényt egymástól 1,25 m távolságban sorakozó vas- szerkezetű keretek, bakok osztják meg, amelyek árvízkor lefektethetők a fenékre. A nyílásközök elzárására a bökényi gát esetében szorosan egymás mellett álló fagerendák, „tűk” (15.17. kép), az Alsó-Bégán fából készült táblák szolgálnak, (15.16. kép). A duzzasztást a záróelemek részbeni eltávolításával lehet csökkenteni. A bakok lefektetésére (15.15. kép) csak árvízkor kerül sor. A leeresztésre és felállításra kézzel hajtott, sokszoros áttételű csörlő szolgál. A művelet természetesen több órát vesz igénybe. Tűs gát a Fehér-Körös gyulai duzzasztója is (17.2., 17.3. kép).

15 A Béga sorban ötödik, bégaszentmártoni (Sínmihaiu-Oerman) vízlépcsőjének duzzasztóművénél a támasztó keretek közét 1,52 m-re növelték, a hatodik, bégaszentmihályi (Sinmihaiu-Román) duzzasztóműnél (15.19. kép) pedig, a műszaki haladásnak megfelelően, záróelemként már nagyobb fesztávolság áthidalására alkalmas hengeres testet alkalmaztak.

16 A fejlődésre jellemző, hogy a duzzasztómű nyílása 2x22 m. A hatalmas táblákat villamos motor mozgatja. A hajózsilip kamrája 12 X 85 m alapterületű, 1000 tonnás uszályok átkelésére alkalmas.

17 A hajóstársaságok újsághirdetményeiből vett adatokat db. Jankó BÉLÁnak ezen a helyen is megköszönöm.

362