Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)
II. rész. A vízügyek múltja - 15. A Tisza-völgyi vízhálózat a közlekedés szolgálatában. Mederszabályozás
15.23.kép. A Hármas-Köi'ös hajózsilipje Békésszentanórásnál. Épült 1938 — 1942-ben. (A VÍZDOK gyűjteményéből) pesti vasúti szállítás és a kétszeri átrakás költsége együtt is kisebb volt, mint a titeli kerülőhöz kötött hajóúté [48]. Ismét felmerült tehát a Duna—Tisza-csatorna megépítésének terve, de megvalósítását megakadályozta az ország nehéz gazdasági helyzete. A csatorna nélkül a Hármas-Körös hékésszentandrási vízlépcsőjének megépítésével (15.23. kép) teremtett 113 km-es új vízi útnak sem lehetett forgalomkeltő hatása. A Hortobágy-Berettyónak Túrkeve alatti, a békésszent- andrási duzzasztás folytán könnyen hajózhatóvá tehető szakaszán is elmaradtak a tervezett munkálatok. Csak a torkolatnál épült meg a Hármas-Körös árvizeinek visszaduzzasztása elleni védelmül szolgáló árvízkapu [49]. A békés- szentandrási duzzasztás határán, Békésnél a Kettős-Körösön 1940 1943ban épült kikötőben egyetlen kereskedelmi hajó sem fordult meg ([46], 369 372. o.). A MFTR-t az 1926. évi XXIII.tc.-ben rögzített szerződés Szolnok és Szeged között heti hat, személyszállítással egybekötött árujárat és Szeged—Titel közt heti egy teherjárat fenntartására kötelezte. Szolnok fölött csupán a 48 km-re fekvő Tiszaroffig tartottak fenn rendszeres, utasforgalommal kapcsolt áruszállító járatokat [47]. A Tiszán Szegeden és Szolnokon kívül csupán Csongrádon volt kiépített rakodópart, — vasúti csatlakozás és átrakó daru nélkül. A vízrendszer további kiépített rakodói — a tokaji a Bodrogon ([46], 378. o.) és a már említett békési kikötő a Kettős-Körösön — csupán a vízügyi szolgálat céljait szolgálták. A vízügyi szolgálat kezelésében volt a magyar Tisza-szakasz egyetlen, hajójavító teleppel kiegészített téli kikötője is, a tápéi (uo., 354. o.). Az elmondottak után nagyon is érthető a tiszai vízi út csekély vonzóereje. A magyarországi szakaszon az 1934—1938 közötti időszakban, a terméseredményektől függően, évi 200—370 ezer tonna közötti forgalmat bonyolítottak le. At, utóbbi — 1938-ra vonatkozó — adat a hazai vizeken szállított árumennyi 360
