Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)

II. rész. A vízügyek múltja - 15. A Tisza-völgyi vízhálózat a közlekedés szolgálatában. Mederszabályozás

15.3. ábra. A tiszai vízrendszerben az 1908: XLIX., és az 1914: XXXVIII. te. szerint előirányzót t inederszabályozási munkák. (Az előbbiek folytonos, az utóbbiak szaggatott vonallal jelölve, [14] III. kötete nyomán)

ugyan, hogy mederszabályozási és víziút-fejlesztési munkálatokra 15 éven át legalább évi 3,8 millió pengőt kell biztosítani, ez azonban írott malaszt maradt. Az 1931-ben beköszöntött pénzügyi válság miatt ugyanis az 1932. évi költség- vetésben már mindössze csak 1,9 millióval szerepeltek a vízi beruházások, és a hitelkeret a további években sem növekedett számottevően [18]. Csak néhány belsőséget fenyegető vízmosás megkötésére kerülhetett sor (15.13. kép). Magával a Tiszával kapcsolatban Iványi Bertalan 1933-ban ezt írta:

„A Tisza általános szabályozása terén . . . sok munkát végeztek . . . már a háború előtt is, még többet a háború óta. A szakadó partok megkötése, biztosítása terén (azonban) még nagyon sok a teendő. ... A szakadó partok megkötése, partvédőművekkel való ellátása nélkül a Tisza partján nincsen biztos birtokolás, de nincsen biztonságban egyetlen mű sem, amit a Tisza szabályozása céljából

341