Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)

II. rész. A vízügyek múltja - 12. A belvizek rendezése

kenése és jelentékenyen egyszerűbb, olcsóbb alapozás —, ezeknek azonban a már megépült szivattyútelepek nem látták hasznát. Változás csak az I. világháború után 1926-ban megindult fejlesztés során következett be, amennyiben az új szivattyútelepek zömét nyersolaj üzemre rendezték be (12.11. kép).

Országos energiaelosztó-hálózat hiányában csak néhány villamos üzemű telep épült (12.12. kép).

Nem érvényesülhetett a szivattyúk szerkesztése terén elért fejlődés sem. Hiába biztosítanak a szárnylapátos szivattyúk 80%-ot meghaladó hatásfokot a régi berendezések 50—60%-os hatásfokával ellentétben, amíg a meglevő régi szivattyúk üzemképesek. Az évente átlag csak 40 — 50 napon át működő bel- vízszivattyú-telepek esetében a hatásfok kérdésének nem tulajdonítanak fontosságot.

Szárnylapátos szivattyút első ízben a Körös—Tisza—Marosi Társulat 1938- ban épült horgavölgyi telepén alkalmaztak. A mindössze 0,28 m3/s teljesítő- képességű, merev lapátú, vízszintes tengelyű egység erőgépéül közvetlenül kapcsolt benzinmotor szolgált.

Az áramlástani szempontból, és a kisebb helyszükséglet folytán az építés vonatkozásában is előnyösebb függőleges tengelyű elrendezéssel elsőként az Alsó- Szabolcsi Társulat 1941-ben épült tiszacsegei telepe dicsekedhetett (12.13. kép).

1941-ben, a többször idézett statisztika szerint, amely a Tisza-völgy csaknem egész belvízi árterületére kiterjed, a 106 szivattyútelep közül 70 (67%) gőz üzemű

12.13. kép. A volt Alsó-Szabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat 1941-ben épült tiszacsegei szivattyútelepének gépterme. A György István tervezte függőleges tengelyű szárnylapátos szivattyúk együttes teljesítőképessége 3,2 rn:i/8. Az eredeti, 1800 fordulattal járó, áttétellel kapcsolt 60 lóerős (37 kW) benzinmotorokat utóbb közvetlenül kapcsolt elektromotorokkal cserélték ki. (Vályi Nagy András felvétele, 1978. A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság szívességéből)

19*

291