Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)
I. rész. Természeti adottságok - 2. A Tisza vízgyűjtő területe
2. A TISZA VÍZGYŰJTŐ TERÜLETE 4 2.1. A vízgyűjtő domborzata és vízhálózata1 A belső és külső felszínalakító erők kéregmozgások és vulkáni tevékenység egyrészről, a víz és a szél munkája másrészről - évmilliók alatt alakították ki a tiszai vízgyűjtő mai felszínét, amely napjaink folyóinak pályáját megszabja. A 157 ezer km2 kiterjedésű, kerekded vízgyűjtő területet lásd a térkép- mellékletet a kötet végén ÉNy-tól DK-ig húzódó karéjban a Kárpátok magasan kiemelkedő gerince koszorúzza, míg Ny és DNy felől a vízválasztó egészen alacsony, sőt helyenként határozatlan is. A területet középen az Erdélyi-szigethegység osztja meg, amelytől K-re a 400- (500 m magas, fennsíki jellegű Erdélyi-medence, Ny-ra az Alföld terül el. Ez utóbbinak mélyvonulatában, erősen aszimmetrikusan helyezkedik el a középső és alsó szakaszán É — D-i irányt követő Tisza. A folyó a vízgyűjtő ÉK-i részén, a Máramarosi-havasokban ered és 946 km hosszú pályán, Titelnél éri el befogadóját, a Dunát. Három szakaszát különböztetjük meg: a hegyvidéki jellegű Felső-Tiszát, a vízgyűjtő terület vizeinek zömét befogadó Közép-Tiszát, amelyet az Erdélyi-medencét megcsapoló két nagy mellékfolyó, a Szamos és a Maros torkolatával határolunk el, és végül a Maros-toroktól a Dunáig terjedő Alsó-Tiszát. a) A Felső-Tisza Az 1883 m magas Szvidovec tövében 1680 m magasságban fakadó Fekete- T i s z a (Csernaja Tisza, F = 567 km2, L — 49 km, 2.1. kép)2 és a 2058 m magasba nyúló Hoverla felől táplálkozó, 1600 m-ről induló Fehér-Tisza (Belaja Tisza, F — 489 km2, L = 34 km, 2.2., 4.1. és 15.3. kép) 1056 km2-nyi terület vizeit gyűjti össze. Az egyesült Tisza (4.2. és 2.3. kép) megtartja a Fekete-Tisza nagyjából É D-i irányát egészen a V i s ó (Visen) beömléséig, amely az első számottevő, bal part felől betorkolló, mellékvize (F = 1606 km2, L = 80 km). A Radnai-havasokban (Munfii Rodnei), a 2305 m magas Nagy-Pietrosz (Pietrosul Rodnei) lábánál, 1693 m magasságban ered, és 80 km-es úton éri el befogadóját. Torkolatánál a Tisza Ny felé fordul és 26 km-nyi út után az ugyancsak a Radnai-havasokban eredő íz ával (Iza, F = 1303 km2, L = 83 km) bővül, amelyet bal part felől a Lápos (M. Tiblesului) és a Glutin (M. Gutiiului) 1843 m-ről (Cibles) 1200—1100 m-ig ereszkedő gerincvonulata kísér. Az Iza DK ÉNy irányú pályáját megszabó törésvonalat a befogadó Tisza is követi az említett hegylánc kifutóját alkotó Avas hegység (Munfii Oasului) lábánál. Az Avas és a jobb parti nagyszőlősi (Vinogradov) 1 A jegyzeteket az egyes fejezetek végén közöljük.
