Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)

II. rész. A vízügyek múltja - 9. Az első vízi munkálatok és a Tisza-szabályozás megalapozása

9.5. kép. Gróf Széchenyi István (1791 — 1860), a Tisza-szabályozás elindítója

tervei szerint Kerecsen és Komoré között létesítendő tiszai átvágásra vonatkozott (9.7. ábra). Az ügy az érdekeltek között felmerült ellentétek miatt a nádori bíróság elé került.

Ez közvetlenül a súlyos 1845. évi tiszai árvíz után történt. A sürgető helyzetben a nádor a Tisza-szabályozás ügyében készült terveket és beadványokat rövid úton kiadta véleményezésre az Építési Főigazgatóságnak — közelebbről Vásárhelyi Pálnak ([22], 27. o.). Vásárhelyi — Széchenyi sugallatára, akinek már hosszabb ideje műszaki tanácsadója volt — nem elégedett meg a részleges beavatkozás káros voltának kimutatásával. Nem a terv egyszerű elvetésével válaszolt, hanem — hogy az érdekeltségnek kedvét ne szegje — javaslatot állított össze a Tiszaújlak és Tiszafüred közötti folyószakasz átfogó szabályozására (Előleges javaslat, mely a Fenséges Fő-Herczeg Nádor úrnak 1845. évi Szent-Iván hava 1-én 1026. szám alatt kelt kegyes rendeletére vonatkozólag a Tisza áradásainak minél előbbi gátlása tekintetéből tétetett Budán Június 8-án 1845).

Ez az egy hét alatt összeállított tanulmány természetesen csak a főigazgatóság rendelkezésére álló anyag — az éppen befejezett LÁNYi-féle felvétel eredményei, főként pedig Huszár MÁTYÁsnak még báró Vay Miklós megbízásából és irányításával készült korábbi Tisza-szabályozási terve — felhasználásával készült, és nem tekinthető Vásárhelyi önálló szellemi termékének. Hivatalfőnöki minőségben terjesztette elő.11 Gyakorlati jelentősége is csupán az, hogy alkalmat adott egyrészt egy, az egész Tiszára és a mellékfolyóira kiterjedő terv kidolgozására vonatkozó megbízás kiadására, másrészt arra, hogy SzÉCHENYit a Helytartótanács mellett felállítandó Közlekedési Bizottmány elnökévé nevezzék ki és megbízzák — kir. biztosi minőségben — az újabb nagy árvíz következtében égetővé vált Tisza-szabályozás végrehajtásával ([15], 104. o.).

Széchenyi tudta, hogy a kormánytól nem számíthat megfelelő anyagi támogatásra, és azt is, hogy a szükségképpen partikuláris érdekeket képviselő

200