Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)

II. rész. A vízügyek múltja - 8. A Tisza-völgy a vízi munkálatok megkezdése előtt

8. A TISZA-VÖLGY A VÍZI MUNKÁLATOK MEGKEZDÉSE ELŐTT

8.1. A felszínt alakító tényezők

A földtani múlt egyszer s mindenkorra rányomta bélyegét a Tisza-völgyre. Az évmilliók alatt feltöltött egykori tengerfenék hatalmas síkság, amelyet a Föld belső erői okozta kéregmozgások, valamint a víz és a szelek alakítottak tovább.

A felújuló kéregmozgások a süllyedő Alföld és az emelkedő hegységkeret átmeneti övezetében számos kis medencét hoztak létre, amelyeket azután folyóvízi hordalék töltött fel. Ezeket a rossz lefolyású, alluviális síkságokat — Bereg —Szatmári-síkság, Bodrogköz, Taktaköz, hevesi ártér, Zagyva-medence, Körösvidék — a hegyperemek felől előnyomuló hordalékkúpok határolják.

A hordalékkúpok legnagyobbika a Marosé, amely északon a Körösökig, délen a Bégáig, nyugaton a Tiszáig nyúlik.

Szembeszökő a víz munkája is.

A síkság kanyargós folyói széles sávot jártak be. A folyó ugyanis állandóan támadja, mossa a homorú partot (8.1. kép), aminek következtében kanyarulatai — amint a 4.3. és 4.5. ábrán láttuk — mind élesebbé válnak, és a folyás irányában eltolódnak: vándorolnak. A túlfejlődött kanyarulat (meander) nya8.1. kép. A víz romboló munkája. Tiszai szakadópart. (Csíkos Ferenc felvétele. A Közép' -Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság szívességéből)

157