Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)

I. rész. Természeti adottságok - 7. A felszín alatti vizek

A talajvíz szintje, ha nem is olyan tág határok között és lényegesen lassabban, mint a felszíni vizeké, de ingadozó. Az ingadozás mértéke elsősorban a vizet tartó réteg hézagtérfogatától függ. Ugyanaz a vízmennyiség, amely durva kavicsban néhány cm magas rétegben helyezkedik el, finom iszapos homokban szinte méternyi vastagságban tölti ki a talaj hézagait. Befolyásolja a vízszintingadozás mértékét a talajvíztükör terepszint alatti mélysége is. A felszínhez közeli talajvíz szintje erősebben ingadozik, mint a mélyen fekvőé, mert nagyobb mértékben vesz részt a növényzet vízigényének kielégítésében. A homokterületeken, ahol a horizontális vízmozgás — a vízszint-kiegyenlítő- dés — élénkebb, kisebb a vízszintingadozás. Bizonyos sávon belül hatással van a talajvízre a folyók vízjárása is. Magas vízállás idején a partok közelében megemelkedik, kisvíz idején lesüllyed a talajvíz szintje, a vízjáték tehát nagy. Mindezt jól tükrözi a 7.3. ábra.

A vízszintváltozások időbeli alakulását a tavaszi maximum és a késő őszi minimum jellemzi. Bekövetkezésük időpontja március —május, ill. szeptember-november, annál későbbi, minél mélyebben van a talajvíz. Az egyes esők közvetlen befolyása csak kivételesen mutatkozik meg a talajvízszint alakulásában.

Sárospatak

.Miskolc

Gyöngyös

Debrecen' V

BUDAPEST

[Szolnok;

Kecskeméti *,!/ >■ \ •]

Izarras

"Bekescsärö1

U Kiskunhalas

XI I I | IK' '

7.3. ábra. A talajvízszint játékának nagysága az Alföld magyarországi részén. (Rónai András [1] nyomán)

140