Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)

I. rész. Természeti adottságok - 5. A felszíni vízkészlet és a vízjárás

sebessége) éreztetik ugyan hatásukat, de mivel a jégjelenségek az egész vízgyűjtőben kb. egységes időjárási körülmények következményei, részletezésüktől eltekinthetünk.

5.6. Állóvizek a Tisza vízgyűjtőjében

Nem zárhatjuk le ezt a vízkészletekkel foglalkozó fejezetet anélkül, hogy ne emlékeznénk meg röviden a vízgyűjtő terület állóvizeiről, elsősorban a tavakról.

Az Alföld süllyedéses és szélvájta teknőit, a folyók építette övzátonyok által határolt laposokat, valamint az elhagyott folyókanyarulatok medrét kisebb- nagyobb vízfelületek sokasága tölti ki.

Az 1951-ben helyesbített topográfiai térképek szerint a tiszai vízgyűjtő magyarországi részén összesen 487 olyan tavat tartanak nyilván, amelynek vízfelülete 0,5 ha-nál nagyobb. Együtt kereken 9000 ha-nyi területet foglalnak el (5.5. táblázat), ami a vízgyűjtő terület magyarországi részének 2 ezreléke.1

5.5. táblázat

A 0,5 ha-nál nagyobb állóvizek száma és kiterjedése a Tisza-völgy magyarországi részén

(1951. évi állapot [7])

Terület [ha]

Természetes tavak

Mesterséges tavak

Holt-medrek

Állóvizek

száma

együttes

területe

[ha]

száma

együttes

területe

[ha]

száma

együttes

területe

[ha]

teljes

száma

együttes

területe

[ha]

0,5 1

07

47,4

5

3,4

6

4,9

78

55,7

1 2

68

98,0

10

13,9

12

20,1

90

132,0

2 5

68

219,9

11

35,1

31

102,7

110

357,7

5 10

39

287,5

6

39,1

39

292,1

84

618,7

10 15

10

123,9

2

38,2

17

221,9

29

384,0

15 20

9

113,8

4

63,5

10

168,1

23

345,4

20- 50

16

564,6

5

164,7

20

629,9

41

1359,2

50 100

6

407,1

3

208,7

7

494,0

16

1104,8

100—200

1

124,0

3

439,9

7

878,3

11

1442,2

200—500

1

250,5

1

210,0

—

—

2

460,5

^ 500

—

3

2616,9

—

—

3

2616,9

összesen

285

2236,7

53

3828,4

149

2812,0

487

8877,1

A legnagyobb állóvizek halastóként szolgálják a termelést. Ilyenek a Hortobágyi-halastó rendszer (5.4. kép), a szegedi Fehér-tó és a biharugrai tógazdaság (14.2. kép), mindhárom 1000 ha-t meghaladó vízfelülettel. A belvizek visszatartását szolgálja a Nagyiván — Sarkadén- és a Kaba—Tetétleni-tározó, - hogy éppen csak a legnagyobbakat említsük. Az öntözés céljaira létesültek közül kiemelkedik a Keleti-főcsatorna mentén, Balmazújváros közelében fekvő K—V — 3 és K—V—1 tározó. Néhány, a mederszabályozás révén keletkezett holtág is jelentékeny vízfelületet alkot — mint pl. a tiszaluci Holt-Tisza (Borsod- Abaúj-Zemplén megye), a szandaszőlősi és a cibakházai (Szolnok megye), valamint a gyálaréti (Csongrád megye) Holt-Tisza, rendre 107, 118, 161, ill. 116 ha kiterjedéssel, vagy a tunyog-matolcsi Holt-Számos (Szabolcs-Szatmár

119