Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)
I. rész. Természeti adottságok - 5. A felszíni vízkészlet és a vízjárás
5.2. kép. A jég megjelenése a Felső-Tiszán. Jellegzetes a jégtáblák kerek tányéralakja amiben természetesen jelentékeny része van az Alföld zordabb téli időjárásának is. A folyó beállása ezután nem sokat várat magára. A rendkívül kanyargós mederben könnyen elakadnak a zajló jégtáblák. A szilárd jégtakaró kialakulásának átlagos időpontja december 28-a. Ebben már 2 héttel előzi meg a Tisza a Dunát. A korai befagyásnak az a következménye, hogy a folyó jégpáncélja alaposan megerősödik. A lassú víz sem nagyon koptatja. Ezért a Tisza későn, átlag február utolsó napjaiban válik szabaddá, de volt esztendő, amikor Szegednél csak április 1-én ment el a jég. A jégmegjelenés és a befagyás gyakoriságában éppen úgy, mint a jégborítás tartóssága tekintetében a Tisza — lassú folyása miatt — csaknem állóvízként viselkedik. Zajló jeget — legalább néhány napon át — még a legenyhébb télen is jelentenek a Tiszáról, és a folyó az évek 80—90%-ában be is áll. A jégzajlás megindulásának átlagos időpontjától a jég eltűnésének átlagos időpontjáig terjedő időköz 67 — 75 nap. A beállás és a jégtakaró felszakadásának átlagos időpontja között 46 — 57 nap van. A tél egyszer korán, másszor későn köszönt be, és tartama alatt hideghullámok és enyhébb időjárás váltogatják egymást. Ezért a jégelőfordulás, ill. befagyás átlagos időtartama a fenti időszakoknál rövidebb, és a jégjelenségek előfordulása a tél egyes napjain nem egyformán gyakori. Az 5.10. ábra Szegedre vonatkozóan mutatja meg, hogy hogyan alakulnak a jégviszonyok a tél folyamán. Január 20-a körül száz év közül átlag 74-ben számíthatunk arra, hogy jég legyen a Tiszán, de csak 57% a valószínűsége annak, hogy a folyót szilárd jégpáncél borítsa. A január 20-i maximumot megelőző és követő időszakban mind kisebb a jégjelenségek előfordulásának gyakorisága, azonban már november 27-én és még március 15-én is van 10% esélye a jég előfordulásának. A jég levonulása a Tiszán — mint említettük — általában simán következik be. Torlódások csak ritkán, egyes mellékfolyók torkolatánál állanak elő, de a meder mély beágyazottsága miatt árvizet nem okoznak. Ijedtségre inkább 116
