Lászlóffy Woldemár: A Tisza (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982)
I. rész. Természeti adottságok - 5. A felszíni vízkészlet és a vízjárás
behelyezése óta a Tisza legalsó 600 km-es szakaszán a vízjárás is megváltozott. Ma már a kisvizek jelentkezésének ideje és tartama éppúgy mesterségesen befolyásolt, mint maga a kisvízi hozam. Az 5.2. táblázatban mindazonáltal közöljük a Tisza fontosabb szelvényeiben észlelt legkisebb vízállást és a közepes kisvíznél alacsonyabb vízállások átlagos és leghosszabb időtartamát (4., 10. és 11. oszlop). Az 5.2. ábra a Tisza természetes kisvízi hozam áriak (KQ) alakulásába nyújt betekintést. A kisvízhozam a torkolat felé haladva növekszik. Az ábra lépcsői a középvizekhez hasonlóan képet adnak a mellékfolyók kisvízhozamáról is, mert a vízrendszer kisvizei időjárási okokból időben általában egybeesnek. Az 5.3. táblázat azt a mezőgazdasági szempontból érdekes adatot tünteti fel, hogy 1931 —1958 között, tehát az öntözésektől még kevéssé befolyásolt években, átlagosan, ill. kivételesen, mekkora volt az a vízhozam, amelynél 1, 10, 30, ill. 75 napon át kellett kevesebbre számítani. 5.3. táblázat A kisvízi hozam alakulása a Tisza néhány szelvényében az 1931—1958. évi adatok alapján ([1] nyomán) Szelvény 1 10 30 75 napján át el nem ért vízhozam [m*/s] Záhony átlag 45 48 57 66 kivételesen 45 62 88 134 Polgár átlag 66 81 90 111 kivételesen 72 96 121 170 Szolnok átlag 62 64 70 92 kivételesen 69 97 124 175 Szeged átlag 96 102 109 138 kivételesen 103 140 182 280 5.4. A vízjárás összefoglaló jellemzése Összefoglalásképpen az 5.7. ábrán a tiszai vízrendszer egészének vízviszonyairól adunk képet. A térképen különböző szélességű sávokkal tüntettük fel az évi középvízhozamok (ill. vízkészletek) alakulását. A Tisza vízjárásának közelebbi jellemzése céljából az 5.2. táblázatban az eddig észlelt legmagasabb és legkisebb vízálláson kívül feltüntettük az ún. közepes—nagy- és kisvíz magasságát is (5. és 7. oszlop). Az abszolút szélsőségek egymagukban hamis képet adnának a vízjárásról, hiszen csak nagy ritkán és nem egyazon évben lépnek fel. A közepes nagyvíz (KJSTV) egy hosszabb időszakon belül évenként előfordult maximális vízállások középértéke, mintegy a „szokásos” áradás magasságát jellemzi. Hasonló értelemben a közepes kisvíz (KKV) a vízállások azon alsó határa, amelyre átlag minden évben számítani kell. 110
