Lajkó István - Tasnádi Róbert: A tógazdasági haltenyésztés alapjai (Agroinform Kiadó, Budapest, 2001)
3. Tógazdasági haszonhalak szaporítása
3. Tógazdasági haszonhalak szaporítása 3.1 Szaporodás fogalma, általános jellemzői A szaporodás a halak egyik legfontosabb életszakasza. Ezen az időszakon belül gondoskodik minden faj megfelelő mennyiségű utódról a faj fennmaradása érdekében. A halak szaporodása teljes mértékben vízhez kötött, nagymértékben eltér az emlősállatok szaporodásától: r A megtermékenyiilés külső, vagyis a petesejt és a sperma a testen kívül, a vízi környezetben találkozik, és ott jön létre a petesejt megtermékenyülése. > Az utódgondozás és az utódok védelme igen alacsonyfokú, fejletlen. A faj fennmaradását viszont a halak a nagyszámú ikra lerakásával és az ikrában lévő jelentős mennyiségű tartalék táplálóanyaggal ellensúlyozzák, > A halak fejlődése átalakulással történik, vagyis az ikrából kikelt új élőlény még nem hal, hanem csupán hallárva, mely további átalakulások után válik igazi hallá. Az ivarszervek kialakulása és fejlődése már a lárva stádiumban megkezdődik, és ez egy igen hosszú és bonyolult folyamat. Az ivarsejtek fejlődése és beérése öt jól elkülöníthető szakaszra osztható fel. A női ivarsejtet (petesejtet) ikrának, a hímivarsejteket (sperma) tejnek nevezik. Az ikra a testi sejteknél sokszorosan nagyobb, szabad szemmel is jól látható szaporító sejt. Kívülről a kettősfalú ikrahéj védi és határolja, amelyen a megterméke- nyülés előtt egy nyílás (kiskapu) található. Megtermékenyüléskor a sperma ugyanis ezen a nyíláson tud behatolni. Az ikrahéjon belül van az osztódó rész (animális pólus), melyből a megtermékenyülés után az embrió fog kifejlődni. Ezen kívül nagymennyiségű tartaléktápanyag tölti ki, mely a fejlődő embrió anyag- és energia szükségletét biztosítja. Ivás után vizes közegben az ikrahéj legtöbb faj esetében ragadóssá válik, így nem hull az iszapra, hanem megtapad az ívási aljzaton, és ugyanekkor a környezetéből nagymennyiségű vizet vesz fel, ennek következtében többszörösére duzzad. A sperma mikroszkopikus nagyságú, kb. a testi sejtekével azonos. Két fő részre - fej, és farok osztható. A feji rész tartalmazza az örökítő anyagot, a farok rész pedig a sejt mozgás szervecskéje. A spermasejtek száraz közegben (pl. amikor mesterséges szaporításkor száraz edénybe fejjük) mozdulatlanok, tehát energia felhasználásuk minimális, ezért szobahőmérsékleten sokáig életképesek. Vizes közegben viszont azonnal élénken mozognak, ilyenkor az élettartalmuk csupán néhány perc. 71