Lajkó István - Tasnádi Róbert: A tógazdasági haltenyésztés alapjai (Agroinform Kiadó, Budapest, 2001)
2. Műszaki alapismeretek
gazdasági területeket időszakonként elöntő belvizek szintén alkalmasak tófeltöltés- re, ha azok gyomirtó vagy növényvédő szer maradványoktól mentesek. A hagyományos technológia szerint a tavak feltöltési ideje a tavaszi időszak. így a tél folyamán az iszap átszellőzik és a kártevők és korokozók létszáma gyérül. Az intenzívebbé vált haltenyésztés ezt nem minden esetben teszi lehetővé, több kényszerítő körülmény miatt sok esetben már ősszel fel kell tölteni a tavak egy részét. Az őszi feltöltést a lehetőségekhez mérten úgy kell szervezni, hogy a tófenék legalább egy hónapig szellőzni tudjon. A szárazon tartás ideje alatt lehetőség nyílik a fontosabb karbantartási munkák (töltések javítása, halágy kotrása, nádvágás, stb.) elvégzésére. A feltöltés megkezdése előtt a műtárgyakban összegyűlt iszapot és hordalékot el kell távolítani, majd a műtárgyak beállítása után a feltöltést el lehet kezdeni. Egy tógazdaság vízigényét elsősorban az átlagos vízmélység és talajának a szerkezete határozza meg. A talaj szerkezetét és 1 m vízborítást figyelembe véve az alábbi átlagos vízmennyiséggel lehet számolni: 3. táblázat: Halastavak vízigénye Talaj Víznorma, m3/ha Erősen vízzáró 11 000- 12 000 Közepesen vízzáró 13 000- 14 000 Kevésbé vízzáró 16 000- 17 000 2.3 Tógazdaság gépi berendezései 2.3.1 Csónakmotorok Napjainkban a halászat elképzelhetetlen a csónakmotorok használata nélkül. Igaz, hogy a beszerzési áruk és az üzemeltetésük költsége magas, de jól szervezett és szakszerű üzemeltetés mellett ez a beruházás hamar megtérülhet. Hengerűrtartalmuk 250-1500 cm3 között változik, tehát a teljesítményük is igen változatos. A csónakmotorokat több szempont alapján csoportosíthatjuk: Beépítés módja szerint lehetnek: > beépített és, > rászerelt (csónakra szerelhető) motorok. 60
