Lajkó István - Tasnádi Róbert: A tógazdasági haltenyésztés alapjai (Agroinform Kiadó, Budapest, 2001)
1. Halastó-művelési alapismeretek
gyasztanak. Az idősebb compók táplálékukat kimondottan az iszapból veszik fel. A fiatal compók a visszahúzódó vizet csak lassan követik, így évente a kiszáradó tócsákban igen nagymennyiségű ivadék pusztul el. A növekedési üteme lassú, nem nagyra növő hal. Tógazdasági tartás mellett 3 éves korára 150-300 g tömegűre növekszik. A külföldi szakirodalom szerint 60 cm-es hosszúságot és 8 kg-os testtömeget is elérhet. A compó a gazdaságilag jelentősebb halaink közé tartozik, de a sem tógazdaságokban, sem a természetes vizeken kellő megbecsülésben nem részesül. Hasznosítása sokoldalú. Tógazdaságokban a ponttyal és egyéb halakkal nem konkurál, mert élőhelye és táplálkozása erősen eltér a többiétől. Táplálék keresése közben állandóan az iszapot túrja, ennek következtében az iszapból nagymennyiségű káros gáz szabadul fel. Húsa fehér, kissé zsíros, de kiváló minőségű. Változatosan készíthető el. A mocsaras, iszapos vizekből származó compóknak kellemetlen mellékíze lehet, de néhány napig tiszta vízben tartás után megszűnik. 1.2.6 A csuka (Esox lucius) Tipikusan állóvízi hal, a gyorsabb folyású vizeket nem kedveli. Különösen szereti a vízinövényzettel benőtt kisebb tavakat. Az utóbbi években bel- és külföldön egyaránt keresett hal, így a kezdeti próbálkozások után sok tógazdaságban eredményesen foglalkoznak a nevelésével. Falánk ragadozó, ezért a tógazdaságokban nagyméretű anyahalak nevelése és tartása nem szokás. Az ivartermékét vagy az anyákat természetesvizekről gyűjtik be az ívás időszakában február és március hónapokban. A keltetőházakban kikelt csukalárva még napokig függeszkedik. Első tápláléka rendszerint kerekesféreg, de növekedési ütemének megfelelően fokozatosan nagyobb állati plankton szervezeteket is fogyaszt. A ragadozó életmódra kb. 20 mines korában tér át. Ha ilyenkor nagy az állomány sűrűsége a kannibalizmus jelentős mértékű lehet. A kifejlett csuka nem válogatós, minden halat elfogyaszt, amihez hozzájut. A magasabb hátívelésű halakat is zsákmányul ejti. Növekedésével párhuzamosan egyre nagyobb testű halak fogyasztására tér át, így a pontyállományba is jelentős kárt okozhat nem kellően átgondolt népesítés esetén. Nappali ragadozó, mindig lesből támad. A prédáját az oldalvonala segítségével érzékeli, szeme csak az utolsó pillanatban segíti a zsákmány megszerzésében. Halakon kívül elfogyasztja a békákat és kisebb emlősállatokat, vagy a kisebb madarakat is. Egész évben táplálkozik. A húsa ízletes, de kissé száraz és szálkás. Megfelelő népesítés esetén nagyszerűen szelektálja a halastóba bekerült fehérhal állományt. 41
