Lajkó István - Tasnádi Róbert: A tógazdasági haltenyésztés alapjai (Agroinform Kiadó, Budapest, 2001)
1. Halastó-művelési alapismeretek
1.1.7.2 A hal és környezetének kapcsolata A halászat szempontjából a legfontosabb haszonállatot a halat, igen sokféle hatás érheti, melyet két nagy csoportra oszthatunk: élettelen és élő hatótényezőkre. Az élettelen hatótényezők lehetnek fizikai vagy kémiai eredetűek. Az élő eredetű hatásokat pedig okozhatja a vízi élettér növény- és állatvilága, valamint emberi beavatkozás. 1.1.7.3 Élettelen hatótényezők A fény a vízi élettérben lejátszódó biológiai és ökológia folyamatok egyik legfontosabb hatótényezője. A fény kétféleképpen hat a Föld élővilágára és ezen belül a vízi környezetre: r Egyrészt az erősségével (mennyiségével) és hullámhosszával (minőségével) befolyásolja a vízi élettérben lejátszódó biológiai folyamatokat. Hő- és fényenergiát biztosít a fotoszintézishez és az egyéb anyagcsere folyamatokhoz. Ezen keresztül a hal anyagcseréjét és energiaforgalmát is a Nap sugárzása teszi lehetővé. > Másrészt a Föld és a Nap viszonyának változása az évszakok szabályos váltakozását eredményezi, mely a hal élettevékenységeit döntő mértékben meghatározza és befolyásolja. Az évenkénti periodikus változás miatt pl. szakaszos a hal növekedése, legtöbb hal a tavaszi időszakban ívik, stb. A Föld forgása viszont a megvilágítottság szempontjából napi ritmikus változásokat eredményez (nappalok és éjszakák), melyhez a különböző fajú halak különbözőképpen alkalmazkodtak. A levegő, melyen keresztül a fény a vízbejut, több fizikai és kémia tulajdonsága révén szintén hatással van a halakra. A levegő páratartalma befolyásolja a vízben oldott vagy vízben oldható gázok mennyiségét. A levegő O0 és CO-, tartalma viszont részt vehet a vizek anyagforgalmában. A légnyomásváltozásokra a halak élénken reagálnak, amivel a halászok és horgászok egyaránt tisztában vannak. A légnyomás csökkenésével párhuzamosan a halak étvágya is csökken. Emelkedő légnyomás mellett a halak étvágya is növekszik, mivel a légnyomás többek között az oxigén oldódását is befolyásolja. A légmozgás (szél) okozta hullámzás élénkebbé teszi a gázcserét a levegő és a víz között, de az erős hullámzás felkeveri az iszapot, ami viszont a víz fényháztartását befolyásolja. A víz hőmérséklete az egyik legfontosabb és legsokoldalúbban ható környezeti tényező. Hatással van a halak anyagcseréjén keresztül a növekedési ütemükre, szaporodásukra. Döntően befolyásolja a gázok oldódását a vízben. A víz pH-értéke a halak anyagcseréje és táplálkozása szempontjából különösen fontos. Egyes kerekesférgek jól tűrik a pH-érték erőteljes változásait. Vannak olya33
