Lajkó István - Tasnádi Róbert: A tógazdasági haltenyésztés alapjai (Agroinform Kiadó, Budapest, 2001)
10. Halegészégügyi ismeretek
10.2.4.9 Piócák A gyűrűs férgek csoportjába tartozó, igen gyakori, természet vizeken és tógazdaságokban egyaránt előforduló vérszívó külső paraziták. Hazánkban csak a Piscicola geometra fajnak van gazdasági jelentősége. Hímnős állatok, fejlődésükhöz köztigazdát nem igényelnek. Időszakos élősködők, csak a vérszívás időszakaszában tartózkodnak a halon, a táplálkozás befejezése után a halat elhagyják. 45. ábra: A Piscicola geometra A betegség leggyakrabban telelőkben és sűrű népesítésű tavakban jelentkezik. A túlburjánzott növényzet, a vízrendszerben jelenlévő parazitahordozó vadhalak jelenléte szintén elősegítik a terjedését. Erős fertőződés esetén a halak nyugtalanok. A kifogott halak testén a kb. 3 ernes piócák szabad szemmel jól láthatók. A testfelületen fekélyre emlékeztető sebek is vannak, melyekből gyakran vér szivárog, mivel a pióca vérszíváskor a sebbe hirudin nevű véralvadásgátló enzimet juttat. A piócás bántalom kettőshatású. Egyrészt a vérveszteség számottevő lehet, másrészt a piócák egyéb betegségeket is terjesztenek, illetve a nyitott sebek elfertőződhetnek. Nagymértékben csökkenthető a betegség kialakulásának a veszélye a tó téli kiszárításával, fertőtlenítésével, a gyomhalak távoltartásával, és rendszeres vízinövényzet irtással. A gyógykezelés a kopoltyúférgesség leküzdésével azonos. 10.2.5 Rákok Az ízeltlábúak törzsébe tartoznak. Többségük fontos haltáplálék szervezet, de néhány olyan fajuk is van, melyek parazita életmódúak, és így a halakat károsítják. 193
