Lajkó István - Tasnádi Róbert: A tógazdasági haltenyésztés alapjai (Agroinform Kiadó, Budapest, 2001)

10. Halegészégügyi ismeretek

40. ábra: Dactylogyrux vastator (pontyot károsító faj)

vid időn belül nem talál gazdát, akkor elpusztul. Melegebb nyári időszakban és ősszel a férgek száma fokozatosan csökken, télire pedig teljesen eltűnnek.

A férgek idősebb egyedek kopoltyúján is megtalálhatók, de elsősorban a néhány cm-es ivadékok élősködője. Jellemző, hogy mindig a kopoltyúlemezek végén telepszenek meg. Megtelepedés után hámsejtekkel, szövetnedvvel és vérrel táplálkoznak. Ha az invázió gyorsan néhány nap alatt következik be, akkor az ivadékállomány nagyrésze még a tünetek jelentkezése előtt elpusztulhat.

Tünetek: nagyfokú nyugtalanság és az oxigénhiány jelei figyelhetők meg. Az agonizáló példányok hassal felfelé úsznak a víz felszínén.

A kopoltyú halvány, esetenként bőséges nyálka fedi. Kis nagyítású mikroszkóppal a férgek láthatók. A kopoltyúlemezek helyenként összenőttek és töredezettek.

Megelőzés: az áttelelő petéket a tó kiszárításával, kifagyasztásával és a tótalaj fertőtlenítésével lehet elpusztítani. A tófeltöltést a kihelyezés előtt néhány nappal célszerű befejezni, így a lárvák gazdaállat hiányában elpusztulnak. Lényeges, hogy az ivadék parazitahordozó idősebb korosztállyal ne találkozhasson. Természetszerű ívatás előtt az anyaállományt parazitamentesítő fürdetésben kell részesíteni.

Gyógykezelés: különböző fürdető oldatokkal jól megoldható. Régebben konyhasó és ammónia állt rendelkezésre. Ezeket felváltották a nagyhatású foszforsav-ész- terek (Iliből, ditrifon és unifosz). Sajnos ezeket az aránylag olcsó szereket kivonták a forgalomból. Legújabban a masoten metrifonát hatóanyagú szer van forgalomba.

187