Lajkó István - Tasnádi Róbert: A tógazdasági haltenyésztés alapjai (Agroinform Kiadó, Budapest, 2001)

10. Halegészégügyi ismeretek

36. ábra: Costia necatrix

A fertőzött részeken vékony, szürkés, fátyolszerű bevonat van. Súlyosabb esetben az úszók homályosak, a felhám szakadozott, apró foszlányok formájában lebeg a hal testén. A kopoltyút bőséges nyálka fedi, halvány színű, helyenként hiányok figyelhetők meg.

Megelőzés: feltöltés előtt az előnevelő tavakat égetett mésszel fertőtleníteni kell. A gyors növekedés érdekében természetes táplálékról és fehérjében gazdag takarmányról folyamatosan kell gondoskodni. A 2-3 cm-es nagyságú ivadékot le kell halászni, és egynyaras nevelésre kihelyezni.

Gyógykezelés: konyhasó, formalin vagy malachitzöldes fürdetéssel megoldható. Kihelyezéskor a látszólag egészséges állományt is célszerű fürdetni.

10.2.3.2 Chilodonellósis

Kórokozó: a Chilodonella cyprini esi l lós egysejtű, valamennyi Magyarországon honos halat megtámadja. Testét csiliók borítják, egyszerű kettéosztódással szaporodik.

Kórfejlődés: csillói segítségével élénken mozog a hal testfelületén, és a vízben is kiválóan úszik. Terjedését ezen kívül a vízáramlatok segítik. A nagy halsűrűség kedvez a parazita terjedésének, ezért főleg a sűrű népesítésű ivadékállományt, és a telelőkben tárolt halakat károsítja.

Tünetek: Nyugtalanság és az oxigénhiányjelei figyelhetők meg. A halak mozgása bizonytalan, libegő. Gyakran olyan egyedek is vannak, melyek hasukkal fölfelé fordulnak, és kényszermozgást végeznek.

A fertőzött halak bőre tejszerűen elszíneződött, a hám szakadozott, a kopoltyú feltűnően halvány, a sok nyálka miatt a szerkezete elmosódottnak látszik.

Megelőzés: kerülni kell a tűi nagy halsűrűséget, javítsuk a hal kondícióját. A gyakori halegészségügyi szemlékkel a betegség még a kezdeti szakaszában felismerhető.

Gyógykezelés: a fátyolbetegség kezelésével megegyező.

183