Lajkó István - Tasnádi Róbert: A tógazdasági haltenyésztés alapjai (Agroinform Kiadó, Budapest, 2001)

6. A tógazdasági termelés alapműveletei

6.5.1 Az ivadék próbahalászata

A gyorsan növekedő ivadék - elsősorban a ponty és a növényevő halak ivadéka - hamar eléri a 10-15 g-os átlagot (az ívást, szaporítást követő 60-70 nap alatt). Ekkor már dobóhálóval is megfoghatók. Vigyázzunk! Csak olyan dobóhálót használjunk, amelyik szembősége kicsi (10 mm), tehát a kis halak nem akadnak fenn a kopoltyúfedőikkel a hálószemeken. Ha a „benyaklás” veszélye fenn áll, kerítőhálóval vagy varsával (esetleg emelőhálóval) próbázzunk.

Az ivadékot mindig vízbe eresztjük a fogóeszközből. Erre a célra jól bevált eszköz a műanyagvödör, melybe 23 liter vizet merítünk, majd ide helyezzük az apró ivadékot.

Akkor, ha az ivadékállomány becslése, felmérése folyamatosan megtörtént, a dobóhálós halászat már alkalmas a tömegbecsléshez. Ha viszont az ívató terület egyben a nevelő terület is, tehát az állomány darabszáma bizonytalan, gyakran a takarmány fogyása szolgál a becslés alapjául. Amennyiben más halak nincsenek a tóban, akkor a számítás alapja a takarmány testtömeg-%-ban kifejezett mennyisége, a víz hőmérséklete és a takarmány felvételéhez szükséges idő.

A tapasztalatok szerint a pontyivadék 23-24 °C-on, csendes időben az élőtömeg 10-20%-át képes takarmányból felvenni. Ezt szem előtt tartva, ha pl. megetettünk a tavon 100 kg búzadarát, és azt 2 órán belül megették, akkor a tóban jó közelítéssel 800-1000 kg ivadéktömeg van; ha a takarmány 4 óra alatt fogyott el, legyünk óvatosak, és ne számoljunk nagyobb tömeggel, mint 500-700 kg-mal. A becsült egyedszámot megkapjuk, ha a becsült tömeget elosztjuk a pillanatnyi átlagos testtömeggel.

Mindig legyünk óvatosak a takarmány fogyásán alapuló becsléssel! Az ivadéknak adott takarmány a vízben „szétporlik”. Akár 50%-os is lehet a takarmányveszteség (ami csökkenthető ponty és fehér busa kombinációval). Csak akkor kapunk a hálós próbával „biztos” adatot, ha ennek kéthetenként elvégzett kontrollja is van, és a halak normális, időarányos növekedése, egészségi állapota is igazolja ezt.

Az ivadék próbahalászatára és állomány becslésére ott is sort keríthetünk, ahol nagyobb halak vagy más halfajok is vannak (pl. a nagytavi ívatáskor). Ilyenkor külön jelöljünk ki az ivadéknak etetőhelyeket (hektáronként legalább egyet), vegyük azt körül nagy szemű drótkerítéssel (3x3 m-es legyen a „ketrec”, ebbe a dobóháló is bevethető). A drótháló szemein csak az apró ivadék úszik át, így a nagyobb halak kívül rekednek (ez a módszer alkalmas az ivadék gyógykezelésére, speciális tápetetésre is).

Az ivadéknál az etetés befejezéséig tart a próbahalászat szezonja.

6.5.2 A másod- és harmadnyaras halak próbahalászata

A másod- és harmadnyaras korban a próbahalászatok évi menetrendje május közepétől kezdődik. Kéthetenként ismétlődő feladat, a hónap közepén és a hónap végén kell próbahalászatot végezni. Az étkezési halaknál szeptember közepéig, illet154