Lajkó István - Tasnádi Róbert: A tógazdasági haltenyésztés alapjai (Agroinform Kiadó, Budapest, 2001)
1. Halastó-művelési alapismeretek
lógia függvényében is változik. Ahhoz, hogy a ponty petefészkében az ikra zavartalanul beérjen, az ikra és lárva fejlődéséhez legalább 3 mg/1 oxigénmennyiség szükséges. Halászat, halszállítás közbeni stresszes állapot szintén növeli a halak oxigén igényét. Az emésztés közbeni anyagcsere folyamatok szintén erősen növelik a hal oxigénigényét, ezért a nyári halászaton a takarmánnyal megfogott halat hosszabb szállítás előtt néhány napig célszerű telelőben pihentetni. Szénforgalom: Az élőlények testét szerves vegyületek építik fel, melyek felépítésében a szénatom mindig részt vesz. Vizeinkben a szénforgalom kiinduló vegyü- lete a széndioxid (C02), mely kisebb-nagyobb mértékben és változatos formában (szabad széndioxid, szénsav, karbonátok és hidrogén-karbonátok) minden vízben jelen van. Forgalma és az egyensúlyi állapota az oxigén forgalmával szoros összefüggésben van. A széndioxid bejuthat a vízbe a légkörből diffúzió révén, csapadékkal, befolyó vizekkel és a talajon keresztül átszivárgó vízzel. Legjelentősebb mennyiségben azonban a vízben élő állatok légzésekor, és az elhalt élőszervezetek lebomlásakor keletkezik. Szükség esetén a pótlásáról trágyázással gondoskodhatunk (lásd: A halastavak trágyázása c. fejezet). A szervetlen szénvegyületek döntő többségét a növények szerves szénvegyületekké alakítják a fotószintetizálásuk során, kisebb mennyiségben viszont az elfolyó vizekkel távozhat. Nitrogénformák, nitrogénforgalom: A nitrogén a fehérjék fontos építőeleme, tehát a vízi élet számára is nélkülözhetetlen kémiai elem. A légkör 78%-át nitrogén alkotja. Ennek ellenére a talajból és a vizekből sok esetben hiányzik. A vizekben a nitrogén öt formában fordulhat elő: molekuláris vagy elemi nitrogén, ammónia, mely előfordulhat szabad állapotban NH3, vagy ammónium-ion NH4+, nitrit-ion NO-,-, nitrát-ion NO3- és (N2) és szerves nitrogénvegyületek formájában. Az elemi nitrogén vagy a levegőből diffúzió útján jut a vízbe, vagy pedig deni- trifikáció (szervesanyagok bomlása) révén szabadul fel. Az elemi nitrogént a vizekben egyes algafélék és baktériumok képesek megkötni, illetve élő szerves anyaggá alakítani. Az elpusztult élőlények és egyéb szerves hulladékok anyagait a baktériumok ammóniává bontják. Ammónia levegőtlen körülmények között nitrátból is keletkezhet. Az ammóniát az algák jól, a magasabb rendű növények viszont kevésbé jól hasznosítják. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy töményebb oldata magas pH- érték mellett a vízi élővilágot veszélyezteti. Az ammónia és az ammónium-ion legnagyobb részét viszont a nitrifikáló baktériumok nitritté alakítják. Ennek egy részét a növények hasznosítják, a másik része pedig baktériumos tevékenység következtében nitráttá alakul át. A nitrát-ion a legtöbb növény számára a legkönnyebben felvehető szervetlen nitrogénforma. A szervetlen nitrogénformák mennyisége és arányaik - az oldott oxigén mennyiségével párhuzamosan — rétegenként változnak. A felszíni oxigénben gazdagabb 14