Lajkó István - Tasnádi Róbert: A tógazdasági haltenyésztés alapjai (Agroinform Kiadó, Budapest, 2001)
6. A tógazdasági termelés alapműveletei
Most már kiszámíthatjuk a konkolyosbúza k.é.-ét is. Nézzünk erre is egy egyszerű példát. Láttuk, hogy a takarmánybúza k.é.-e 730 g/kg. Vegyük ennek 60%-át (730 x 60 : 100 =) 438 g/kg, tehát ennyi lesz a konkolyosbúza k.é.-e. Jól számoltunk? Ellenőrizzük! 50 kg takarmánybúzában megetettünk (50 x 730 : 1000 =) 36,5 kg k.é.-et. 83 kg konkolyosbúzával megetettünk (83 x 438 : 1000 =) 36,35 kg k.é.-et (a különbség minimális, tehát a számításunk jó). A takarmányozás év végi értékelése a k.é.-kel Az év végi értékelési módszer bemutatására maradjunk a TE-nál bemutatott példánál. (Halastavunk egységnyi, azaz 1 ha területén 710 kg szaporulatot értünk el. Feletettünk 2000 kg takarmánybúzát, és ebben 1460 kg k.é.-et.) Az első műveletben kiszámítjuk a takarmányhozam mennyiségét. Ezt megkapjuk: Feletetett k.é., kg Takarmányhozam, kg =-----------------------3 ,5 Behelyettesítve: 1460 : 3,5 = 417 kg lesz a takarmányhozam. A természetes hozamot is kiszámítjuk: 710-417 = 293 kg. (Egyezik a TE-nál kiszámított értékkel.) A k.é.-kel kiszámítjuk a fajlagos, azaz 1 kg halszaporulatra eső keményítőérték felhasználást. Ez a szám a relatív keményítőérték (rövidítve: RKE), de a megszo- kottság alapján igen elterjedten erre is a relatív takarmány-együttható (RTE) kifejezést használják. (Vannak, gazdaságok, ahol „keményítőmutatót” említenek ugyanerre a fogalomra.) 1 kg szaporulatra hány kg keményítőértéket használtunk fel? Megkapjuk, ha a feletetett keményítőértéket (kg) elosztjuk az összes szaporulattal. A példánkban: 1460 : 710 = 2,06 kg. Ne feledkezzünk meg róla, hogy az 1 kg szaporulatra felhasznált k.é. mennyiségét az évközi próbahalászati értékeléskor is kiszámítsuk. A kapott szám megmutatja az időszakos k.é.-felhasználás hatékonyságát, és ha kedvezőtlen értéket kapunk, nemcsak a takarmányozást kell felülvizsgálni, hanem a tó komplex viszonyait (természetes táplálék, egészségi állapotát, vízminőség stb.), és be kell avatkozni a termelésbe, el kell végezni a javító műveleteket. 6.4 A takarmányozás évközi feladatai A napi takarmányozás állandóan változó feltételek között zajlik. A környezeti tényezők, mint a víz hőmérséklete, a napfénytartam mennyisége, a szél erőssége, az algák fotoszintetikus tevékenysége, a zooplankton mennyisége stb. együttesen és külön-külön is nagy befolyást gyakorolnak a halak szervezetére, az életfunkciók sebességére, így az étvágyra és a testgyarapodásra is. 146
