Lajkó István - Tasnádi Róbert: A tógazdasági haltenyésztés alapjai (Agroinform Kiadó, Budapest, 2001)

6. A tógazdasági termelés alapműveletei

A szervetlen hatóanyagok

A szervezet szervetlen hatóanyagait ásványi anyagoknak is nevezzük. A szervezetben nagyon sokféle szerepet töltenek be. Főként a csontok alkotóelemeiként ismertek, de vázalkotói más szerveknek is (fogak, garatfogak, pikkelyek). Megtalálhatók a fehérje- és zsírvegyületekben, az izomzatban és más lágy szervekben. A sejtanyagcserében az ozmózisos viszonyok, a vérben a savbázis egyensúly fenntartásában, az ingerületvezetés folyamataiban, az enzimmunkában nélkülözhetetlenek.

Az ásványi anyagokat a szervezetben előforduló mennyiségük alapján két nagy csoportba soroljuk:

1. a makroelemek csoportjába, melyek a halakban g/kg nagyságrendben jelennek meg (Ca, P, Na, K, Cl, Mg), és

2. a mikroelemek csoportjába. Mennyiségüket mg/kg-ban fejezzük ki (Fe, Mn, Zn, Co, F, I, Se, Mo, Cr, B).

6.3.3 A takarmányozás szervezése

A haltakarmányozás hármas feladatot ad a haltenyésztőnek:

1. Év elején meg kell tervezni a haltermés teljes takarmány igényét, mert e nélkül nem lehet beszerzési (vásárlási, termelési), raktározási, évközi felhasználási és pénzügyi (pl. hitelgazdálkodási) tervet, előirányzatot készíteni.

2. Tavanként kell kiszámítani a takarmány évi szükségletét és évközi felhasználását. Év közben a próbahalászati értékeléseknél csak ezen a módon lehet elemezni a gazdálkodás tervszerűségét.

3. Év végén értékelni kell a takarmányozást, ugyanúgy, mint a teljes gazdálkodást.

6.3.3.1 A takarmányhozam meghatározása

Első lépésben a takarmányhozamot kell kiszámítani, mert csak innen lehet tovább haladni.

A takarmányhozam az a kilogrammban kifejezett halhús-mennyiség, ami egy termelési év során a tó 1 ha területén a takarmányból keletkezik.

A takarmány felhasználását értelmező, nyilvántartó és értékelő eljárások a fenti fogalmi rendszer szerint értendők, azaz mind az a halhozam-többlet, ami a természetes hozam felett (beleértve a szerves és műtrágyázási hozamokat is) egy termelési évben keletkezik, megfelel a takarmányhozamnak.

A tógazdaságokban elsősorban gabonamagvakkal, árpával, búzával, rozzsal, kukoricával etetik a pontyokat. Ezek tápanyag összetétele messze elmarad a ponty szervezeti igényétől.

136