Lajkó István - Tasnádi Róbert: A tógazdasági haltenyésztés alapjai (Agroinform Kiadó, Budapest, 2001)
6. A tógazdasági termelés alapműveletei
génhiányt okoz az iszapban. Hogy ilyen bajt ne okozhasson, a trágyalét 3-szoros hígítással szabad csak a tóba engedni. Ekkor is az a legjobb, ha permetezéssel, oxi- géndűsítással jut be a tóba. 1 kg ponty természetes hozamot 50100 liter trágyalé hepermetezése után kapunk. Halastavi kacsanevelés 1 kacsa a tavon mintegy 15-20 kg trágyát termel, s ebből 1 kg természetes hozam keletkezik. A halastavon hektáronként egyszerre 100-200 db kacsa tartható, és egy szezonban 2-3 turnus nevelhető. Ha ennél nagyobb az állomány, a tapasztalatok szerint a meleg nyári napokon oxigénhiány keletkezhet. 6.2.2.2 A tavak műtrágyázása és módszerei Többen megállapították, hogy szerves trágyázás nélkül a műtrágyázásnak nincs sok értelme, ám igen hatékonyak lehetnek a N- és P-trágyák a szerves trágyák kiegészítésében. Tartsuk be a gyakorlati szabályt: műtrágyákat csak olyan halastavakban célszerű felhasználni, ahol szerves trágyázást is folytatunk. A foszfortrágyázás 1 kg ortofoszfát (P905) után 1 kg ponty többletet lehet elérni, ezért terjedt el egykor, hogy a 17% hatóanyagot tartalmazó szuperfoszfát minden 100 kg-ja után 17 kg halszaporulatot kapunk. 13. táblázat: Különböző műtrágyák és hatóanyagaik Foszfor-trágyák Magnézium termofoszfát 24 Rhenania-foszfát 24 Röchling-foszfát 18 Szuperfoszfát 20,8 Szuperfoszfát, dúsított 28 Trifoszfát 37,6 Thomas-salak 17 Nitrogén-trágyák N-% Ammónium-klorid 17 Ammónium-nitrát 34 Ammónium-szulfát 20,8 Mészammonsalétrom 20,5 Péti-só 25 Karbamid 46,6 121
