Lajkó István - Tasnádi Róbert: A tógazdasági haltenyésztés alapjai (Agroinform Kiadó, Budapest, 2001)
6. A tógazdasági termelés alapműveletei
A kívánatos trágya-mennyiség: ivadék-előnevelő tóban 1—1,6 t/ha ivadéknevelő tóban 1-2 t/ha kétnyaras és piaci halaknak 2-3 t/ha Az istállótrágya halastavi felhasználása Az istállótrá^ya (szarvasmarha, ló, juh) alomanyagban dűs, cellulózban gazdag trágyaféleség. Érlelésétől függően lehet friss, félig érett vagy érett állapotú. Hajdan az istállótrágyát a téli fagyon hordták be a tavakba, s 20-50 kg-os kupacokba helyezték ki. A kupacolás előnye volt, hogy a trágya az árasztásig csak a felületén szikkadt meg, a kupac belsejében a hatóanyagok épen megmaradtak. A sok kupaccal igyekeztek a trágyát teríteni, az iszap szerves anyagban való dúsulását mérsékelni. A kupacos módszerrel 1 kg természetes hozamra 2025 kg istállótrágya kellett. Ma más a helyzet. Az istállótrágyát a tó töltéséről markológépekkel depózzák a tóba. A nagy darabszámmal kihelyezett pontyállomány igen hatékonyan oszlatja szét a halmokat, keresi-kutatja a sokféle „trágyaférget”. A nagyobb egyedszámú hal javítja a trágya hatóanyagainak hasznosítását: 1 kg természetes hozamra 18-20 kg istállótrágyát számolunk. Az istállótrágya hátránya, hogy lassú lebomlású. Nem lehet vele gyors eredményt elérni (pl. olyankor, amikor a kémiai vizsgálatok alapján sürgős lenne a tápanyagpótlás). Hátrányt jelent, hogy nem mindig tókímélő, mert az alomanyagok lebomlása könnyen (és ezért gyakran) anaerob folyamatokba csap át, és ezzel az iszapgázok keletkezését fokozza. Ebből adódik, hogy az istállótrágyával dolgozó gazdaságokban több időt kell fordítani a tóiszap kiszellőztetésére, a tó téli vagy nyári szárazon tartására. 100 kg félérett szarvasmarha-trágya után 56 kg természetes hozamtöbbletet számolhatunk. A tavakba beszórható mennyiség irányszámai félérett istállótrágya esetén: ivadék-előnevelő tóban 0,5-1,2 t/ha ivadéknevelő tóban 1,0-1,5 t/ha kétnyaras és piaci halaknak 1,5-2,5 t/ha A koniposzt-trágyázás A komposzt a humusszá érlelt növényi részek (ritkábban egyéb trágyaféleségek, pl. tőzeges fekália) tápanyagdús végterméke. Előállítása költséges, lényegében ezért nem terjedt el hazánkban a tógazdasági felhasználása. 100 kg komposzt a pontytermést 15-20 kg-mal növeli. Alaptrágyaként 1-2 t/ha mennyiségben ajánlott.
