Lajkó István - Tasnádi Róbert: A tógazdasági haltenyésztés alapjai (Agroinform Kiadó, Budapest, 2001)

6. A tógazdasági termelés alapműveletei

Az anyagok körforgásának sebessége befolyással van a termőképességre: minél gyorsabb az anyagáramlás, annál nagyobb a haltermés, és fordítva. Ezt az összefüggést felismerve a haltenyésztők régi törekvése, hogy megfelelő módszerekkel a tó termőképességét ne csak fenntartsák, hanem fokozzák is. Számos eljárást dolgoztak ki, melyek célja, hogy a tó eredeti tápanyagaiból és a tóba bevitt termésfokozó anyagokból minél többet halhússá alakítsanak át.

Minden halastónak jellemző tulajdonsága, hogy a termőképességének mekkora hányada hasznosítható gazdasági tevékenységgel. A tógazdaságok gyakorlatában ezt a természetes hozam fogalmával fejezzük ki.

A természetes hozam az a kilogrammban kifejezett halhús-mennyiség, ami egy termelési év során a halastó 1 ha területén a természetes táplálékból keletkezik.

Amikor a hozamemelés igényét hangsülyozzuk, tisztában kell lennünk azzal, hogy maga a haltermés mekkora anyagmennyiséggel „szegényíti” a tavunkat. A halak átlagos testösszetétele alapján a következő százalékos értékeket kapjuk:

Víztartalom 70%

Szárazanyag 30%

A szárazanyag összetétele:

56% szén,

18% nitrogén,

1% foszfor (P-,05),

25% a szervépítő elemek egyéb anyagai (pl. S, O, H, Ca, K, Fe stb.)

A fenti adatokból kiszámíthatjuk, hogy minden 100 kg hal lehalászásakor 16,8 kg szenet,

5.4 kg nitrogént,

0,3 kg foszfort (P905) és

7.5 kg egyéb szervépítő elemet vonunk ki a halastavi élettérből.

Fenti számokból látható, hogy évről évre ilyen nagy elemi anyagtömeget csak akkor lehet kivonni a vízből, ha annak a rendszeres visszapótlása is megtörténik.

A szervalkotó elemek forrásai a tóban különbözőek; szerepük van ebben a víz eredeti oldott anyagainak, az iszap és talaj szerves és szervetlen összetevőinek, a takarmányozásból keletkezett „trágyahatásnak” és a technológiai műveletekből származó tápanyag-visszapótlásnak.

A természetes hozam szintjén a pontynál minden 1 kg testgyarapodáshoz 7-10 kg vízben lebegő (zooplankton) és vízfenéken élő szervezet (bentosz) kell, és 1 kg zooplankton és bentosz mintegy 6-7 kg növényi szervezetből keletkezik. így pl. 100 kg ponty előállításához legalább (100 x 6 x 7 =) 4200 kg növény (alga) szükséges. Ezek a számok már mutatják, hogy a tavak tápanyag visszapótlásnak mekkora jelentősége van pusztán a termelés szinten tartásban is.

A következőkben a halastavak termőképességének fokozására számításba vehető lehetőségeit mutatjuk be, megjegyezve, hogy a népesítés, a tenyészanyag minősége, a halegészségügyi szempontok, a takarmányozás, a genetikai munka stb.

114