Lajkó István - Tasnádi Róbert: A tógazdasági haltenyésztés alapjai (Agroinform Kiadó, Budapest, 2001)

5. Az étkezési (háromnyaras) halak nevelése

módszert, amelyeket teljesen lehalászunk majd, ám a nyári időszakra ütemezett lehalászást nagy vízen célszerű elkezdeni. Amikor a halállomány már kiritkult, a tó lecsapolásával és a szöktetés egyidejű kombinálásával szinte a tavi halászatot teljesen mellőzve végezhető el ez a munka. A kockázati tényezők így is nagyok. Például számolni kell azzal, hogy a nyár folyamán felhalmozódott iszapgázok egyensúlyi helyzete megbomlik, mert az alacsonyabb víz fenéknyomása kisebb, mint a teljes vízoszlopé volt. Ezek a gázok (metán, kénhidrogén) hirtelen, nagy tömegben „robbannak” bele a vízbe, s tömeges halelhullás okozói lehetnek. Veszélyt hordoz magában a feliszapolódott, szerves anyagokkal telített külső halágy is. Itt a tömegesen beűsztatott halak kavarják fel az iszapot, oxigénhiányt okozva ezzel.

> Teljes lecsapolás. Nyári lehalászást folytathatunk a tó teljes lecsapolásával is. Völgyzárógátas tórendszereknél „kötelező” a domborzatilag legfelső tavat nyári lehalászásra kihelyezni. Ennek az az oka, hogy a patakokra-erekre épített tavak vízpótlása nyáron rendszerint elapad, a tóláncra felfűzött tavak vízhiánytól szenvednek. Ilyenkor a legfelső tó vízkészletével az alsóbb tavak vízpótlását oldjuk meg. Itt is alapelv, hogy minél több halat igyekezzünk a tóból kifogni még azelőtt, hogy kis vízre szorítanánk. Az előzőekben felvázoltak szerinti csalogatással, vízáramoltatással ezt elvégezhetjük.

Bármelyik lehalászási módszert alkalmazzuk nyáron, igyekezzünk a lehetőségeinket a legjobban kihasználni, s elsődleges szempontunk mindig a halállomány óvása, megbágyadás nélküli kezelése legyen.

5.5.2 Az őszi lehalászás

Az étkezési halak többségének lehalászási ideje októberre és novemberre esik. Nagy gazdaságokban, ahol sok a nagy tó, előfordul, hogy már szeptember 20. táján elkezdődik az őszi lehalászás. Hogy mikor kell elkezdeni ezt a nagy „aratást”, a lehalászási munkák befejezési idejétől függ. Hazánkban november 19-re (Erzsébet napra) már bejöhetnek a tartós fagyok, ekkorra be kell fejezni a tavi munkákat. Ha a naptárban innen visszafelé tóról tóra haladunk, megkapjuk az őszi lehalászás kezdő dátumát. így készül el a tavak lecsapolási és lehalászási ütemterve.

Általános szabály, hogy az étkezési korosztályt halásszuk elsőként, majd a két- nyarasokkal folytatjuk, s legvégül az ivadékkal fejezzük be. A szabálytól eltérő tapasztalat szerint - a lefagyás veszélye miatt - a legutolsónak hagyott tó is egy kisebb területű étkezési halat nevelő legyen. Egy lefagyásnál a nagyobb halak kevésbé sérülnek, mint a kisebbek, s ilyenkor már azt kell mérlegelni, hogy melyik az értékesebb halkorosztály (nyilvánvalóan az ivadék az értékesebb, sérülékenyebb).

Az őszi lehalászás felszereléseit (gépek, szivattyúk, szállítóeszközök, hálók, válogatókádak, válogatóasztal, kosarak, mérleg, csúszdák, vödrök, tartóháló) még nyáron üzembiztossá kell tenni. A szivattyúkból legyen tartalék is. A tó lehalászása előtt a tóvizet annyira leapasztjuk, hogy a halak összesűrűsödött állománya ered101