Kriska György: Édesvízi gerinctelen állatok. Határozó (Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., Budapest, 2008)
Kerekesférgek – Rotatoria
KEREKESFERGEK ROTATORIA Innen indul a cső alakú emésztőtraktus, amely a végbélnyílásban végződik. Az emésztőrendszer jellegzetes szerve az izmos falú rágógyomor, amelynek belsejében kemény fogacskák vannak. A rágógyomor elsődleges feladata a táplálék felaprítása, de egyes fajokban kiölthető, és a táplálék megragadásában vesz részt. A törzs legnagyobb szerve a gyomor körül elhelyezkedő szikmirigy. Az állat testméretéhez képest jelentős méretű, finoman cizellált felszínű petéket termel, amelyeket a fajok egy része testvázához rögzítve cipel magával. A kerekesférgek többségének mozgékony, összehúzható lába van, amely két vagy több kapaszkodóujjban végződik. A láb a testvégen ered, ami alól kivételt képeznek a kerekded, lapított testű Testudinella fajok (61/36-37.), melyeknek hosszú és igen mozgékony lába a törzs hasi oldalától indul ki, és egy csiliókkal borított kehelyben végződik. A láb a planktonikus életmódot folytató fajoknál (pl. Asplanchna fajok - 45/5-7.) gyakran hiányzik. Az aljzat közelében élő Cephalodella fajok (53/20-21.) lába a váz belsejében található, ahonnan csak hajlott ujjaik nyúlnak ki. Nemcsak a láb, hanem az ujjak is különbözőképpen módosulhatnak a kerekesférgeknél. A Lecane fajok (51/19.) egy részének ujjai például jelentősen megnyúltak és egységes szervvé olvadtak össze. Sok faj a láb tapadós csúcsi részével rögzíti magát az aljzathoz (araszoló kerekesférgek - Bdelloidea) táplálkozás közben vagy helyváltoztatása során. A kerekesférgek teste a láb és a váz kinövései mellett egyéb függelékeket is viselhet. A vázzal nem rendelkező Filinia (59/34-35.) fajok testének elülső részéről két hosszú, mozgékony serte ered, amelyek az állat helyváltoztató mozgásában is részt vesznek. Ezeken kívül még egy vagy két rögzített testnyúlványt is megfigyelhetünk a testvégükön. A kerekesférgek szaporodása háromféle módon történhet: Igen ritkán fejlődnek megtermékenyített petékből. Ez csupán egyetlen tengeri rend (Seisonidea) esetében fordul elő. Szaporodhatnak szűznemzéssel (parthenogenezis), mint például az araszoló kerekesférgek. A harmadik lehetőség az, amikor az előbbi két szaporodási mód váltakozik egymással. Ebben az esetben a nőstények megtermékenyítés nélkül, szűznemzéssel vékony héjú nyári petéket hoznak létre, amelyekből újabb szűznemzéssel szaporodó nőstények fejlődnek. Bizonyos idő elteltével olyan nőstények is megjelennek, amelyek kisméretű, vékony héjú petéket termelnek. Ezekből hímek kelnek ki, amelyek párosodnak a kisméretű petéket (hímpetéket) termelő nőstényekkel. A hím kerekesférgek apró, rövid életű, ritkán megjelenő állatok. 44 Lecane Cephaiodella Filinia
