Kriska György: Édesvízi gerinctelen állatok. Határozó (Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., Budapest, 2008)
Tegzesek – Trichoptera
TEGZESEK - TRICHOPTERA Pajzsos tegzes lárvája Molannidae Pozdorjánfélék lárvája Phryganeidae A pajzsos tegzesek (Molannidae) lárvái álló- vagy lassú folyású vizek lakói. A legfeljebb 17 mm-es, homokos aljzaton tartózkodó lárvák homokszemcsékből épült tegezéhez pajzsszerű rész kapcsolódik. A lárvák jellegzetessége, hogy az elülső lábfej alsó felszínéről erőteljes tövis nyúlik ki. A Goeridae-lárvák (279/11., 291/28.) legfeljebb 11 mm-es testhosszúságúak, a tegez legnagyobb hosszúsága és szélessége 15 és 10 mm. Többségük patakokban és folyókban él, de alkalmanként állóvizekben is előfordulnak. Házuk jellegzetes alakú, ami abból ered, hogy a homokszemcsékből épült lakócső két oldalához nagyobb köveket rögzít a lárva. A zömök testű állat elő- és középtorának oldalsó részéről 2-2 nyúlvány indul ki. A 3-7 potrohszelvények kicsiny tracheako- poltyúkat viselnek, és a 3-8 potrohszelvényeken oldalvonal figyelhető meg. A bábokat gyakran parazitálja a búvárfürkész (Agriotypus armatus). A parazitáit bábokat külsőleg is könnyű felismerni, mert ezek elülső végéből egy sötét 1 mm széles és 10-50 mm hosszú légzőszalag nyúlik ki. A pozdorjánfélék (Phryganeidae) lárvái (285/20., 289/25., 291/29.) növényekben gazdag állóvizekben, tavakban, állandó vizű nagyobb pocsolyákban, ritkán lassan áramló patakokban élnek a vízi növényzeten és az aljzaton. Toruk hosszú és aránylag keskeny, felszínét sötétebb foltok borítják. A közép- és utótor hártyás, kevéssé kitinizált, gyakran pigmentált. Alapszínük a potrohszelvényekéhez hasonló. Előtoruk hasi oldalán, a két első láb között 3-4 mm hosszú kihe- gyesedő nyúlvány, előtöri szarv ered. Az előtör kitines, kisebb, mint a közép- és az utótor. Az elülső lábak a legerősebbek, a középső lábak vékonyabbak és majdnem olyan hosszúak, mint az elülső lábak. A hátulsó lábak a leghosszabbak. Első potrohszelvényük nagy dudorokat visel. Fonalas trachea- kopoltyúik a potroh háti részén és a hát oldalán erednek. A pot- roh két oldalán oldalvonal fut. Az egyenes vagy kissé ívelt, hengeres lakócső kéreg- vagy levéldarabkákból épül. Egyes fajok lárvái nem építenek tegezt, hanem egy számukra megfelelő hosszúságú náddarabba másznak be, és méretre rágják azt. Vedlés után újabb tágasabb náddarabot keresnek, és abba bújnak bele. Ebből a családból kerülnek ki a legnagyobb méretű tegzesek, amelyek a 40-50 mm testhosszúságot is elérik. Hazánkban 6 nemüknek 8 faja él. 278
