Kriska György: Édesvízi gerinctelen állatok. Határozó (Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., Budapest, 2008)

Poloskák – Heteroptera

POLOSKÁK - HETEROPTERA Hanyattúszó poloska Notonectidae Törpe vízipoloska Pleidae Az édesvizek híres-hirhedt ragadozói a hanyattúszó poloskák (Notonectidae) (209/8.)- Az állatok megjelenése jól tükrözi a zsákmányt üldözve elfogó ragadozó ideális testfelépítését. Csónak formájú testük tökéletesen áramvonalas, nem figyelhe­tők meg rajta kiálló részek. A hanyattúszó poloskák gyorsan úsznak szőrökkel borított hátsó lábaik erőteljes csapásaival. Nevüknek megfelelően a hátukon úsznak, ezért a testük tájolása ellentétes a búvárpoloskáéval. Míg a búvárpoloskák háta lapos és hasoldala kidomborodó, addig a hanyattúszó poloskáknál ez fordítva van. A test két oldalának színére is befolyással van a testhelyzet. A vízben élő állatok hasoldala általában világosabb, mint a hát­oldal, hogy a vízfenékről támadó ragadozók nehezebben ismer­hessék fel a felettük úszó zsákmányt. Ez a halaknál is jól megfigyelhető jellegzetesség a hanyattúszó poloskánál a fordított testhelyzet miatt ellentétesen alakul, a hátoldal világosabb, mint a hasoldal. Nyugalmi helyzetben a hanyattúszó poloskák szétterpesztett hátsó lábaikkal kapcsolódnak a víztükör alsó felszínéhez, mi­közben testvégi légzőnyílásaikon keresztül lélegeznek. A légzőnyílásokat finom kitinszőrök veszik körül, megakadá­lyozva, hogy víz kerüljön a testüket behálózó légcsőrendszerbe. A viz alatt úszó poloska minden mozgó élőlényt üldözőbe vesz, gyakran saját fajtársait is (221/24.), és miután elülső lábaival megragadta zsákmányát, szúrósertéivel megpróbálja átdöfni a testét. Miután ez sikerül, a foglyul ejtett halivadékkal vagy rovarlárvá­val a vízfelszínre emelkedik, ahol megkezdődik a táplálkozás hosszadalmas folyamata. A hanyattúszó poloskák közül a leggyakoribb két faj a közönsé­ges hanyattúszó poloska (Notonecta viridis) és a tarka hanyattúszó poloska (Notonecta glanca). A törpe vízipoloskák (Pleidae) (209/9.) kisméretű, legfeljebb 3 mm-es, domború testű állatok. A hanyattúszó poloskákhoz hasonlóan ők is a hámkon úsznak, úszószőrökkel borított hátul- só lábaik együttes csapásaival. A vízinövényekkel dúsan benőtt tavakban, patakokban élő álla­tok többnyire a vízinövények szárán kapaszkodnak. A ragadozó törpe vízipoloskák (Plea minutissima) főleg vízi­bolhákat támadnak meg. 208

Next

/
Thumbnails
Contents