Kriska György: Édesvízi gerinctelen állatok. Határozó (Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., Budapest, 2008)
Álkérészek – Plecoptera
ÁLKÉRÉSZEK - PLECOPTERA J A Fekete álkérész lárvája Capniidae Nagy álkérész lárvája Perlitla Zöld álkérész lárvája Chloroperlidae A fekete álkérészek (Capniidae) lárvái apró, legfeljebb 9 mm-es élőlények. A hengeresszárnyú álkérészek lárváihoz hasonló megjelenésüek, de az utolsó potrohszelvényeik kitinpáncélja egy háti és egy hasi lemezre tagolódik. Tengerszemekben és hegyvidéki patakokban élnek, imágóik a tél végén és kora tavasszal bújnak elő. A nagy álkérészek (Perlidae) családjába tekintélyes méretű rovarok tartoznak (193/4.). A vaskos testű lárvák gyakran 3 cm-nél is hosszabbak (197/11.). Mindhárom torszelvényük oldalán bojtos kopoltyúpamacsok vannak. A gyors folyású hegyi patakokban élő állatok a kövek alatt vadásznak férgekre, bolharákokra és rovarlárvákra. A közepes álkérészek (Perlodidae) lárvái (193/5.) az előző család fajaihoz hasonló testalkatúak, de kisebb méretű, 10-28 mm-es állatok. Tori részükön nem viselnek trachea- kopoltyúkat. A középhegységi patakokban különösen az Isoperla nem fajai gyakoriak, amelyeknek kifejlett alakjai sárga színű, 8-14 mm-es rovarok. A zöld álkérészek (Chloroperlidae) családjába kisméretű, 5-8 mm-es sárga színű rovarok tartoznak. A Chloroperla nem fajai magashegységi és középhegységi patakokban is elterjedtek. A lárvák a közepes álkérészek lárváihoz hasonlóak, de azoknál kisebb, 10 mm-nél rövidebb testhosszúságú állatok. kopoltyú Szárnyhüvelyek Előtör Összett szem Csáp I Álkérészlárva felülAll alatti kopoltyú Fartoldalék Subanális , kopoltyú Potrohszelvények ____l...... F artoldalék Subanális és alulnézete Allkapcsi tapogatóNyaki kopoltyú Tori kopoltyúk 192
