Kriska György: Édesvízi gerinctelen állatok. Határozó (Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., Budapest, 2008)
Rákok – Crustacea
RAKOK - CRUSTACEA Mászókandics Canthocamptidae Az evezőlábú rákok váltivarúak, szaporodásuk túlnyomórészt ivaros módon történik. Párzáskor a hím ölelőcsápjaival megragadja a nőstény farokvilláját, és az ivarnyílás közelében ennek testéhez ragasztja ondótokját. A nőstények az így megkapott hímivarsejteket képesek elraktározni, ezért újabb párosodás nélkül is többször petézhetnek. Az ellenálló burokkal védett petéiket legtöbbször csomók formájában hordozzák magukkal a nőstények. A petékből lapított, tojásdad alakú fej lárvák vagy naupliuszlárvák (129/30., 131/33.) kelnek ki. A fej lárvák 6 vagy ennél kevesebb vedlés után jutnak copepodit stádiumba (129/31.). Ekkor már jól felismerhető a test szelvény ezettsége, és az újabb és újabb copepodit stádiumok kialakulásával a rák kezdi egyre jobban felvenni a kifejlett állatra jellemző formát. Az ivarérett evezőlábú rák az 5. copepodit stádiumot követő vedléssel alakul ki. A kedvezőtlenre fordult életkörülményeket a vastag falú peték, a kifejlett rákok, de a copepoditok is képesek nyugvó állapotban átvészelni, ezért ha a vízi környezet újra kedvezővé válik, egyszerre több evezőlábúrák-generáció is megjelenhet. A Cyclopoida rend fajainak (131/32., 139/44.) első csápjai rö- videbbek, ritkán nyúlnak túl a fejtoron, és kevesebb mint 20 ízből állnak. A hímek elülső csápjai ölelőcsáppá alakultak. A nőstények petéiket egyesével rakják le, vagy két petecsomó formájában viszik magukkal. A Cyclopoida rend fajai között planktonikus és fenéklakó fajokat is találunk, amelyek táplálkozása is eltérő. A lebegő kandicsrákok (Diaptomidae) családjába tartozó fajoknál a tor és a keskeny potroh jól elkülönül egymástól (139/45.). Az első csáp igen hosszú, eléri vagy meghaladja a testhossz felét, és több mint 20 ízből áll. Az állatok süllyedésekor a csápok kifeszülnek, és ejtőemyőszerűen lassítják az ereszkedést. Néhány centimétemyi süllyedés után a csápok a test mellé simulnak, és a lábak csapása előrelendíti az állatot. A hímek első csápjai közül csak a jobb oldali alakult ölelőcsáppá. A nőstények egyetlen petecsomót hordoznak, vagy egyesével rakják le petéiket. A planktonikus szervezetek a vízből szűrik ki mikroszkopikus méretű élőlényekből és szerves anyagokból álló táplálékukat. Az 1 mm-nél is kisebb mászókandics (Canthocamptidae) fajainak többsége az aljzaton él, ahol többnyire kígyózó mozgással kúsznak (139/46.). Testszelvényeik szélessége megközelítően azonos, a nőstények csápja rövid, legfeljebb 8 ízű. Petéiket egyenkét rakják le, vagy egyetlen petecsomót cipelnek magukkal. A mászókandicsok főleg elhalt szerves anyagokkal és az élőbevonat élőlényeivel táplálkoznak. 130 Lebegő kandicsrák Diuptomidae
