Kriska György: Édesvízi gerinctelen állatok. Határozó (Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., Budapest, 2008)
Rákok – Crustacea
RAKOK - CRUSTACEA Kandics Cyclopidae A csápok erőteljes, elágazó, többnyire sörtecsomóban végződő szervek. A fej három pár további végtagja szájszervként működik, míg a törzs két pár lába a héj belső tisztítását végzi. Testvégi farokvillájukat főleg az aljzaton való mozgáskor használják. A kagylósrákok lehetnek ragadozók, növényevők vagy elhalt szerves anyagokkal táplálkozók. A váltivarú állatok átalakulással fejlődnek. Jellegzetes lárvájuk a cipriszlárva. Az evezőlábú rákok (Copepoda) (129/28.) fajainak többsége a tengerek lakója, de a kontinenseken is előfordulnak szinte minden víztípusban. Megtalálhatjuk őket tavakban, pocsolyákban, mocsarakban, de az áramló vizeket, forrásokat, folyókat is benépesítik. Egyes fajaik levélhüvelyek kicsiny vízgyülemléseiben, nedves sziklafalakon, mohapárnákban és az avarban is megélnek. Az evezőlábú rákok többsége 1 -2 mm-es állat, de a legnagyobbak testhossza sem haladja meg a 10 mm-t. Elkeskenyedő testük ki- tines gyűrűkre (szelvényekre) tagolódik, amelyeket vékony hártya kapcsol össze. Feji részük 5 fej szelvényből és az első torszelvényből összenőtt szerv, amelynek végtag eredetű szervei a két pár csáp, a rágok, az állkapcsok és az állkapcsi lábak. Az első pár csáp az érzékelésben, a planktonikus fajoknál a test lebegtetésében és a kormányzásban vesz részt. A hímek első pár csápja sokszor egy fogószervvé, úgynevezett ölelőcsáppá (129/29.) alakul, amellyel párzás közben tartják fogva a nőstényt. A fej többi végtag eredetű szerve a táplálkozásban vesz részt. Az evezőlábú rákoknak nincsenek összetett szemeik, csupán az első csáppár eredésénél található egy páratlan, többnyire vöröses színű egyszerű szemük. A feji rész után következő 5 torszelvény 1-1 pár lábat visel, amelyek az állat úszásakor egyszerre csapnak le. A torlábak összehangolt működése alakítja ki az evezőlábú rákok igen gyors szőkéi lő helyváltoztatását. Az elkeskenyedő potroh legfeljebb 5 szelvényből áll. Az első potrohszelvényen az ivarvezetékek, míg az utolsón a bélcsatorna nyílik a külvilágba, és innen ered a kétágú farokvilla, amely az egyes családokban jelentősen különbözhet egymástól. A test középvonalában a háromszakaszú bélcsatorna található, amely körül gyakran vöröses, sárgás olaj- cseppeket láthatunk, amelyek a planktonikus fajoknál a test fajsúlyának csökkentésével teszik lehetővé a vízben való lebegést. Az evezőlábú rákok egy része planktonikus vagy fenéklakó életmódot folytat, de vannak olyanok is, amelyek halakon élős- ködnek. Az élősködő egyedek teste egyes fajoknál annyira leegyszerűsödött, hogy nem csupán evezőlábú rák, hanem még ízelt lábú mivoltuk is csak nehezen állapítható meg. 128
