Kriska György: Édesvízi gerinctelen állatok. Határozó (Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., Budapest, 2008)
Rákok – Crustacea
RÁKOK - CRUSTACEA \ Vízibolha Daphniidae Ezek az állatok nagy kagylóteknőhöz hasonló hátpajzzsal rendelkeznek, amelynek héjai mozgathatóan kapcsolódnak össze a fej hátsó részén. A fajok többségénél a testet teljesen körülveszik a héjak, amelyekbe a kagylósrákokkal ellentétben nem rakódik kalcium-karbonát. A kagylós levéllábú rákok vedléskor nem vedlik le a hátpajzsukat, ezért vázukon koncentrikus növekedési vonalak alakulnak ki. A kagylós levéllábú rákok feji részén egymáshoz közel két nagy, helytülő összetett szem található. A két csáppár közül az elsők kisebbek, míg a második pár erőteljes csáp evezőmozgást végző elágazó szerv. A törzs hasoldalát borító 10-32 pár láb mérete a test vége felé egyre csökken. A láb nélküli potrohvég visszahajlik, és karmos farokvillában végződik. Mozgásuk alapvetően kétféle módon történhet. Úszáskor - a vízibolhákhoz hasonlóan - második pár csápjukkal és levéllábaikkal csapkodnak, miközben testük függőleges helyzetben mozog le és fel. A másik helyváltoztatási mód az, amikor oldalt fekve lábaik csapkodásával csúsznak és forognak az aljzaton. Táplálkozásukkor - a csupasz levéllábú rákokhoz hasonlóan - a víz szerves törmelékét szűrik ki levéllábaik segítségével. A megtermékenyített peték egy ideig a nőstény héjában fejlődnek, majd kikelnek belőlük a naupliuszlárvák, amelyekből több vedlés után alakul ki a kifejlett alak. Jellegzetes fajaik még a tapadó lencserák (Limnadia lenticularis), amely a fején tapadószervet visel, és a csőrösfejű rák (Lynceus brachyurus), amely nagyméretű fejét nem képes teknőjébe rejteni. Az ágascsápú rákok (Cladocera) (121/13-14.) kisméretű, 0,25-18 mm-es állatok. Testük oldalról összenyomott vagy karcsú és megnyúlt. A többnyire lefelé irányuló fejük elülső része megnyúlt ormányt (rostrum) képez. Egyetlen nagyméretű, sötéten pigmentált összetett szemük van, amely minden irányban mozgatható. Első csápjaik kisméretű, el nem ágazó, legtöbbször egyízű érzékszervek. A második pár csáp elágazó, sörtékkel borított mozgásszervekké, ágascsápokká alakult, amelyekkel ritmikusan csapkodva, szökellve úsznak. Száj szerveik a táplálékszemcsék kiszűrésében és a bélcsatoma felé való továbbításában vesznek részt. A ragadozók fogazott szájszervei a zsákmány felaprítását végzik. Toruk 4 vagy 6 pár lábat visel, amelyekhez kopoltyúk és a táplálékszemcsék kiszűrésében fontos serték kapcsolódnak. Rövid potrohúk két egyforma karomból álló végkaromban (fürca) végződik. Az aljzaton élő fajok egy része mozgása során ezt a potrohlábat használja mozgásszervként. A hímek apró ter- metűek, és ritkábban jelennek meg, mint a nőstények. 120
