Kriska György: Édesvízi gerinctelen állatok. Határozó (Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., Budapest, 2008)
Rákok – Crustacea
RÁKOK - CRUSTACEA Közönséges tócsarák Branchipus shaefferi A megnyúlt állat teste fejre és törzsre tagolódik. A feji részen található a két pár csáp, amelyek közül az elsők rövidek és bot- szerüek. A második pár csáp erőteljes, a hímeknél jellegzetes fogószervvé alakult (117/9.), amellyel párzáskor karolják át a nőstény testét. A feji rész két nagyméretű, nyélen ülő összetett szemet és egy naupliuszszemet hordoz. A törzs első 11 szelvénye levéllábakat visel, amelyeken úszáskor egymást követő csapáshullámok futnak végig. A sertékkel borított páros szervek nemcsak a helyváltoztatásban, hanem a légzésben és a táplálkozásban is részt vesznek. Úszáskor az egymást követő lábak közötti kamrácskákba víz áramlik, amelyekből apró serték szűrik ki a táplálékszemcséket, és a hasoldal közepén végigfutó árokszerű mélyedésben a szájnyílás felé továbbítják ezeket. A lábak további elmozdulásával megnő a lábak közötti üregben a víz nyomása, és a víz felső-oldalsó irányban kiáramlik az üregből. A folyamatos vízáram segíti a rák helyváltoztató mozgását, és oxigéndús vizet juttat a lábak környezetébe. A tócsarákok a vízben lebegő szerves törmelékkel táplálkoznak, amelyet gyakran a hasukra fordulva kevernek fel az aljzatról. A tócsarák 8 utolsó törzsszelvénye nem visel lábakat. A test narancssárga, szőrökkel borított farokvillában végződik. Párzáskor a hím alulról karolja át a nőstény testét fogószervével, és bevezeti párzószervét annak ivamyílásába. A megtermékenyítés után a peték a nőstény petezacskójába kerülnek, ahol vastag héj rakódik rájuk. A nőstény tócsarákok különleges sajátsága, hogy petezacskójuk fala szivárványszínekben pompázik (119/10.). A vastag falú peték jól ellenállnak az időjárás viszontagságainak, többéves kiszáradás után is megőrzik életképességüket. A tócsarák petéinek nincsen nyugalmi periódusa, ezért kedvező körülmények közé kerülve fej lárvák (naupliuszlárva) kelnek ki belőlük, amelyekből 1 hét alatt fejlődik ki a tócsarák. A csupasz levéllábú rákok közismert képviselője a sóféreg (Artemia salina), amelynek színe a halványrózsaszíntől a sötét vörösig terjed. A 15 mm-es állatok minden földrészen megtalálhatók a NaCl-os sós belvizekben. Szárított petéiket díszhalárusok forgalmazzák, mert az ezekből kibújó naupliuszlárvák kitűnő táplálékot jelentenek az ikrából frissen kikelt halivadékok számára. Szikes tócsákban tavasszal jelenik meg a széki tócsarák (Branchinecta ferox) (117/7-8.). 116
