Kozák Miklós: A szabadfelszínű nempermanens vízmozgások számítása digitális számítógépek felhasználásával (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977)
Első rész. A szabadfelszínű permanens és nempermanens vízmozgások elmélete - 1. A szabadfelszínű permanens és nempermanens vízmozgások
Mindezek a feltételek pontosan csak a feladat ismeretében fogalmazhatók meg. Egy-egy tényleges feladat megoldása során — mint már említettük — ettől eltérő módon és egyszerűbben fogalmazzák meg az egyértelműségi feltételeket. Például ideális folyadékok áramlásának vizsgálatakor a folyadék anyagi sajátságait állandónak tekintve, az állapotegyenleteket figyelmen kívül hagyhatjuk. A hidromechanikában gyakran az értelmezési tartományt és a peremfeltételeket összevonják, és részben mint kinematikai, részben, mint dinamikai határfeltételeket veszik számításba. A szabadfelszínű permanens és nempermanens vízmozgások vizsgálata során az egyértelműségi feltételeket az egyes megoldási módoknál majd konkrétan értelmezzük. A hullám mint hidraulikai fogalom a szabadfelszínű nempermanens áramlási jelenségek vizsgálatában fontos. A kialakulás jellegétől függően különböző hullámtípusok ismeretesek. A legegyszerűbb hullám pl. úgy keletkezik, hogy a vízfolyásnak valamely vízszintszabályozó műtárggyal ellátott szelvényében, az eredeti permanens vízszintet létrehozó Q = állandó vízhozamát fokozatosan növeljük vagy csökkentjük. Ennek eredményeként mind a felvízben, mind az alvízben egyirányú, egyszerű hullám alakul ki, amely megbontja az eredeti permanens vízszintet, és a létrehozás (hullámforrás) szelvényétől kiindulva meghatározott sebességgel a mederszakasz mind hosszabb és hosszabb szakaszára terjed ki. Ennek következtében mind hosszabbá válik a vízfolyásnak Pozitív hullámok 1.2 — 1. ábra. A fokozatosan változó nempermanens vízmozgások egyszerű hullámtípusai: pozitív azonos (a) és ellentétes (b), ill. negatív azonos (c) és ellentétes (d) hullámok 37
